Wednesday, December 31, 2014

Tárgyleírások - Filozófia

Sziasztok!

Megérkeztem az újabb tárgyleírással, ami nem más, mint a Filozófiatörténet. Kellemes szórakozást hozzá! ^^

Óra: Filozófiatörténet
Oktató: Komorjai László
Kód: BAA 0010
Időpont: Csütörtök, 14:00-16:00
Terem: MRE Zsinati terem (Abonyi utca 21.)

Szerintem célszerű lenne azzal kezdenem, hogy mi is egészen pontosan az az MRE Zsinati terem? Annak idején, mikor a tárgyfelvétel során ezt a csodás teremváltozást megláttam a Neptunban, bizony nekem is tágra nyíltak a szemeim, hogy mégis miféle málnásba küldenének minket a tanárok filozófia órára, ugyanis legelőször a D25-be (a Dózsa György út 25-be, a vadonásúj épületbe, ahol a törisek, magyarosok, és az osztatlan tanárosok is tanulnak) volt meghirdetve az óra. 

Nos, az Abonyi utca abszolút nincs messze a D25-től, de még a Reviczkyből is fél órán belül simán oda lehet érni. A D25-től egy laza ötperces séta talán, a Reviczkyből pedig a legegyszerűbb útvonal a négyes metróval elsuhanni a Keleti Pályaudvarig, ott pedig átszállni egy 30-as, 30A-s vagy 7-es buszra, és 2 vagy 3 megállót menni velük. A másik - kissé bonyolultabb - útvonal pedig az, hogy szépen visszamegyünk a Körútra a 4-es 6-oshoz, majd a Blaha Lujza térnél leszállunk, és várunk egy 7-es buszra, és a Reiner Frigyes parknál leszállva egy kb. 5-6 (de nagyon max. a 10) perc alatt ott is vagyunk a Zsinati teremben.

Magáról a filozófiáról már középsuliban is tanultunk (ha másról nem is, a nevesebb görög filozófusokról és Descartes-ról biztosan, no meg természetesen filozófia órán), ebbe kapunk valamivel mélyebb betekintést az egyetemen. A filozófia az a tárgy, amit minden egyes bölcsésznek kötelezően el kell végeznie, szóval ettől a "rossztól" sajnos nemigen tud az ember megszabadulni. Ugyanakkor talán pont ebből a szempontból származik a filozófia előnye, mert nyilván nem tudja mindenki első félévben (mikor egyébként - a japán szakos mintatanterv szerint legalább is - előreirányzott lenne) felvenni, ezért minden félévben meghirdetik a tárgyat. Szóval ha épp nem akarod felvenni rögvest - vagy neadjisten nem sikerülne, mert megeshet - nem kell kétségbeesned, mert még másik 5 félévben bármikor megteheted.

Nos, most, hogy minden fontosabb általánosságot elmondtam az óráról, vágjunk is bele.
Azt hiszem ez volt az egyik olyan órám, ami a legtöbbet "mozgott", éppen ezért igyekeztem 100%-ig biztosan megjegyezni azokat az időpontokat, amikor a Reviczkyben zajlott az óra. Végül is nem volt nehéz, mindössze 3 időpontról volt szó, a legeslegelső óra például rögtön a Reviczkyben volt megtartva. Azért voltak olyan pillanataim is - inkább a félév vége felé - amikor már hamarabb ott voltam az Abonyi utcában, és teljesen bepánikoltam, mikor 10 perccel az óra kezdése előtt még sehol nem volt senki, hogy last minute, mindenféle Neptun-üzenet nélkül áthelyezték a Reviczkybe, de erre nem került sor. ^^

Magát a filozófia órát én speciel élveztem, kicsit kikapcsolt a koreai előtt csütörtökönként. Illetve voltak számomra kedves filozófusok is, Kantot például nagyon szerettem, de a görög filozófusok is a kedvenceim közé tartoznak. A Tanár Úr is egy nagyon kedves, kissé talán szétszórtnak tűnő ember. Ami viszont az egyik legkedvesebb filozófiás emlékem még első óráról maradt meg, amikor azt kezdte el ecsetelni a Tanár Úr, hogy az asztal nem is mindig téglalap alakú, mert lehet, hogy más szemszögből már paralelogrammának tűnik. És ezzel ment el az órából nagyjából 20 perc, viszont az az óra ezzel a kis kitérővel talán az egyik legjobb óra volt.

Mivel a filozófiát tömegesen vesszük fel - általában a tárgyfelvétel végére legalább kétszázan - az első órán egy tűt nem lehetne lejteni, aztán szépen megfogyatkozunk. ^^' És pont azért, mert közel kétszázan vettük fel Komorjai tanár úrhoz az órát, az első órán közölte, hogy nem lesz katalógus, mert közel kétszáz nevet felolvasni elvenné az egész órát. Úgyhogy ez az óra azon kevesek egyike ahol abszolút nincs katalógus. De azért nem árt bejárni órára. :D

A Tanár Úr egyébként a vizsgáról - hogy egyáltalán mit várhatunk majd, milyen feladatok lesznek - az utolsó órán beszélt csak, de azelőtt már tett utalásokat azokra a témákra, amik esetleg előfordulhatnak a vizsgán.

A vizsgámon filozófiából már túlestem, amint beértem magam a maradék tárgyleírással, hozom a vizsgaleírásokat is! (igyekszem, ígérem, de a vizsgaidőszak az vizsgaidőszak...)

Sunday, December 28, 2014

Tárgyleírások - Japán Nyelvgyakorlat

Sziasztok!

A következő kiszemeltem az egyik kedvenc órám, a nyelvgyakorlat. Fogyasszátok egészséggel!

Óra: Japán Nyelvgyakorlat III.
Oktató: Goto Shota
Kód: BJP 2131
Időpont: Szerda, 10:00-12:00
Terem: BTK 3.305

A nyelvgyakorlatom a nyelvtan és a nyelvhelyesség mellett szintén a másodikosokkal együtt van. Számomra ez az óra azért is kedves, mert Goto sensei végig japánul beszél hozzánk (legalábbis többnyire), és gondolom az már lerítt rólam a bejegyzéseim során, hogy én egyből a szívembe zárom azt az órát, ahol akár csak egy icuri-picuri japán szócska is elhangzik.

A Nyelvgyakorlat III. a Dekiru II. kötetéből a 26-37. leckéket öleli fel. A 26. lecke a kívánságok köré épül, innentől kezdtünk szenvedezni (értsd: szenvedő szerkezetet vettük), és művelődni (azaz a műveltető szerkezetet is átvettük), és az ezekhez kapcsolódó feladatokat oldottuk meg órákon, vagy éppen ezeket adta fel Goto sensei házinak a félév során.

Rengeteget beszéltünk órákon, és a Dekiruhöz tartozó hanganyagot is elég sokszor meghallgattuk. Én tényleg azt mondhatom, hogy egy élvezet Goto sensei óráira járni. Volt egy-két vicces sztori a félév során, az egyik ilyen volt, mikor Évi channal pizzát csináltunk (képzeletben), és desszertként madártejet. Goto sensei nézett is ránk, hogy a kettő együtt ちょっと変だね, vagyis kicsit furcsa, de végül ránk hagyta a dolgot.

Őszintén szólva, mikor legeslegelőször megláttam Goto senseit még a beiratkozáson, azt hittem, biztos vasszigorral fegyelmező tanár lehet, aki nem tűri a késést az óráin. Bevallom, kellemeset csalódtam benne. x3 Egy nagyon kedves, aranyos tanár, Seiji sensei mellett az egyik legkedvencebb tanárom. Ő is néha-néha meg szokott szólalni magyarul (nagyon elvétve) ha valamilyen szót nem tudunk, inkább angolul magyarázza meg, semmint magyarul, ebből adódóan én is inkább angolul vágtam rá a szavak jelentését, mikor Goto sensei kérdezte. Megérti magyarul is, amúgy, szóval nem kell félni tőle, egyáltalán.

Mint fentebb említettem, a Dekiru II-ből tanultunk, de egyáltalán nem kötelezte arra Goto sensei egyikünket sem, hogy megvegyük a könyvet. Beszkennelte, és elküldte nekünk. Más kérdés, hogy mivel nekem megvolt, inkább vállaltam a cipekedést, mert azért mégis csak más, mikor a saját könyvébe ír az ember. Legalábbis én jobban szeretek a saját példányomba írni.

A szövegeket amellett, hogy a CD-ről is meghallgattuk, mi magunk is elolvastuk, mondatonként. A szövegeket azonban nem csak órán dolgoztuk fel, Goto sensei - hogy az órai munkát felgyorsítsa - az órán házinak mindig a következő lecke szövegeit adta fel otthoni feldolgozásra, és azt kérte, hogy a számunkra ismeretlen szavakat írjuk ki. Na meg persze a leckékhez tartozó feladatokból is felad néha háziként. :) A feladatokat egyébként órán, közösen oldjuk meg mindig. Türelmes, és segít, ha látja rajtunk, hogy elakadtunk valahol. 

Az óra szeminárium, ezért a katalógus elengedhetetlen.

Saturday, December 13, 2014

Nyílt nap 2014.12.12. - Egy animátor szemével

Sziasztok!

Nos, kedves kis tegnapi károlis-jelöltek, első benyomás így az egyetemről? És a japán szakos tájékoztatóról? Kíváncsi vagyok ám a véleményetekre! :) Szóval ne fogjátok vissza magatokat, kommenteljetek nyugodtan. ^^

Én személy szerint, nagyon élveztem az animátorkodást, igaz, hogy hangom perpill nem sok van, de úgy érzem kegyetlenül megérte a tegnapi nap. Annyira jó volt, főleg, mert egy hihetetlenül jó animátori és szervezői csapat tagja lehettem. ♥ Úgyhogy ezúton is szeretném nagyon-nagyon-nagyon-nagyon(...) szépen megköszönni a lehetőséget, hogy animátorkodhattam a japános tájékoztatókon. Meg, hogy a regiben is segédkezhettem.

Jó volt látni, mennyien jöttetek el, azt pedig szintén élveztem nézni, hogy mennyien voltatok bent a japános BA tajékoztatón. Bízom benne, hogy megtetszett annyira mind az egyetem, mind maga a japán szak, hogy végül a KRE-re esik a választásotok. Megéri, higgyétek el. ^^ Mert a Károli nagy családjához tartozni hihetetlen érzés.

A következő nyílt nap 2015. január 27-én lesz, 11:00-kor. (Ezen a nyílt napon sajnos én nem leszek, mert művtöri vizsgám lesz.)
Viszont!! Ha minden jól alakul, Gyusziék is megengedik, hogy újból animátorkodjak, mert mondjuk meg voltak velem elégedve, az animátori pályázaton is sikerrel szerepelek, és még a vizsgáim is sikerülnek, február 6-án, 11:00-kor újból találkozunk. ^^

(szerk.: 2014. 12.22.)

Monday, December 8, 2014

KRE BTK Nyílt Nap: 2014. 12. 12.

Sziasztok!

Biztos olvastátok már a nyílt napokról szóló bejegyzésemet.

Most ezt annyival megtoldanám, hogy én is ott leszek december 12-én az egyetemen, noha órám az nem lenne. Animátorként leszek jelen aznap, azaz én (is) fogom azokat a kis leendő Károlisokat (vagy éppen akár japánosokat) terelgetni, és útba igazítani, akik eljönnek pénteken az egyetem nyílt napjára.

Ne feledjétek, a nyílt nap 12-én 14:00-kor kezdődik

Az Egyetem Reviczky utcai épületében fogok segédkezni, ha van kedvetek, ott megtalálhattok. :3

Tárgyleírások - Stlisztika és retorika

Sziasztok!

Megérkeztem az újabb tárgyleírással, ami ezúttal a Stilisztika és retorika tárgyat hivatott kivesézni.

Óra: Stilisztika és retorika
Oktató: Heltainé Dr. Nagy Erzsébet
Időpont: Hétfő, 12:00-14:00
Terem: BTK 2.227

Röviden és tömören a Stilisztika nem szól másról, mint a középiskolai magyartanulás folytatásáról még egy félévig, kicsit kibővítve, kicsit "egyetemesített" formában.

Terjengősebb lére eresztve a dolgot, újra átvesszük azt, amit középiskolában tanultunk magyarból, szituációs feladatokat oldunk meg (Játszd el sírva a mondatot: Veled megyek a világ végére; Ruhaboltban használt ruhát vissza akarsz váltani...) így akiben rejlik némi színészi hajlam cseppecskét itt kiélheti. Nekem sikerült, egész nagy sikert arattam, mikor el kellett játszanom, hogy sírok. 

Emellett pedig a félév során elő kellett adnunk (vagy be kellett adnunk) egy érvelő beszédet egy megadott témában, amit még félév elején az első órán kellett kiválasztanunk kb. 40 témalehetőség közül. Elsősorban ezt elő kellett (volna) adni, de aki nem jutott sorra, az beadta, és ennyivel lerendezettnek tekinthető volt a Stilisztika tárgy ezen része. Az én témám a Kelet vagy Nyugat volt, amit elég nehéz volt úgy szavakba önteni, hogy ne essek át a ló túloldalára és legyen az esszém egy ömlengés arról, kelet mitől jobb, mint nyugat vagy éppen vice versa. Igazából nem ez volt az a téma ami a szívem csücske lett volna, hanem a Távoktatás, de azt már elhappolták előlem (és mondanom sem kell, az illető csúnyán lebőgött), így hát nem maradt más, csak ez.

Azoknak, akik szóban is előadták a beszédjüket egy 5 perces időkorlátba kellett beleférniük, majd az 5 perces beszéd után a Tanárnő és a csapat "kiértékelte", elmondta az előadásról a véleményét. Ez úgy nézett ki, hogy a Tanárnő felosztotta a csapatot soronként, hogy melyik sor mit néz az előadásban. 

Az óráink többsége egyébként erről szólt, vagyis az előadások hallgatásáról, illetve néha-néha még a stilisztikával is foglalkoztunk. A Tanárnő egyébként nagyon kedves, aranyos, mindenkinek segít a beszédét tekintve, még akár kritikával is (de az akkor is építő kritika), illetve a szituációs játékok során nem Ő mondta meg, hogy mi volt a jó és a rossz abban, ahogy mi megoldottuk, hanem hagyta, hogy mi magunk és a csoport többi tagja jöjjön rá, hogy mi az, amit esetleg másképpen kellett volna csinálni.

Persze a szituációs játékoknak, a metafora-metonímia keresgélésnek és az érvelő beszédek elemzésének is megvan a maga hátulütője. Ez pedig nem más, minthogy a féléves anyag, amiből amúgy ZH-t kellett írnunk (a jegyünk másik felét ez adja) egy másfél órás óra alatt lett ledarálva.

A terem, ahol voltunk kissé levegőtlen volt, így elég sokszor kaptam azon magam, hogy esett le a fejem, és kegyetlen nagy erőfeszítésembe telt, hogy normálisan tudjak koncentrálni. Így aztán, valahogy a 3. héten kitaláltam, hogy "Akkor én innentől kezdve energiaitallal járok stilisztikára", már csak azért is, hogy ne legyen az, hogy elalszom órán.

Múlt héten írtuk meg a ZH-t (érkezik róla bejegyzés is majd), holnap kapjuk ki, kíváncsi vagyok milyen lesz. Nem akarom újraírni, hogy őszinte legyek. (Na jó, ki akarja?)

A stilisztika óra alkalmával van tankönyvünk is, aminek kemény 10 oldalát máris használtuk, ez pedig Adamikné Jászó Anna Retorika című könyve.

Az óra egyébként - függetlenül attól amilyen negatívumokat fentebb említettem - számomra jó hangulatban telt, talán pont azért, mert a leghátsó sorra senki nem figyel...

A stilisztika gyakorlat, azon belül is szeminárium, tehát a katalógus létezik, és eddig még nem lett sosem elfelejtve... 

Wednesday, December 3, 2014

Tárgyleírások - Japán nyelvtan III.

Sziasztok!

Kis kitérő után újabb tárgyleírással jelentkezem, ezúttal a japán nyelvtannal, ami a Nyelvhelyesség mellett az egyik olyan órám, amin a másodévesekkel vagyok együtt.

Óra: Japán nyelvtan III.
Oktató: Janó István
Kód: BJP 2031
Időpont: Kedd, 16:00-18:00
Terem: BTK 3.303

Mielőtt belefolynék az óra tényleges leírásába, úgy gondolom nem árt kicsit eloszlatni a kérdőjeleket a fejetek felett, hogy elsősként hogy lehetek a másodévesek nyelvóráin. A helyzet egészen egyszerű: aki kezdetek óta követi a blogot, tudja, hogy tavaly N4-eztem is, és japánból is érettségiztem. Így aztán mivel N4-től felfelé (de ha a szintfelmérőt úgy írja meg az ember akár már N5-től is) automatikusan a haladó csoportba kerül, ami egyet jelent azzal, hogy azokhoz jár be akik tavaly kezdték a nyelv tanulását.

A kezdős nyelvórákról is lesznek leírások, néhány kedves, aranyos barátomnak köszönhetően. ♥

Nos, tehát, Japán nyelvtan III... Nyugodtan állíthatom, hogy az egyik leglazább óra, abban a tekintetben, hogy bár "nyelvtan" néven fut, - és a nevét nem meghazudtolva igenis tanulunk nyelvtani formákat, csak többnyire ezeket már ismerjük - az óra nagy részét a szövegolvasás teszi ki. Ami végül is, szerintem annyira nem rossz, mert itt is bizony belekóstolhat az ember abba, hogy nem olyan egyszerű lefordítani néha még egy-egy mondatot sem. Pláne úgy, hogy magyarul is értelmes legyen.

Személy szerint, én élvezem a Janós órákat. Leginkább azért, mert egyike vagyok azon keveseknek akiknek elég hamar megjegyezte Tanár úr a nevét (és ez nagy szó nála, a későbbiekben még kifejtem). Mi több, az első voltam akinek az arca belevésődött a memóriájába.

A Japán nyelvtan III. az egyik olyan óra, ahol ténylegesen tankönyvből tanulunk. Ez pedig az An integrated approach to intermediate Japanese névre hallgat. A Tanár úr nem szabja meg, hogy ki kell-e nyomtatnunk, avagy jó tableten/laptopon is, csak a ZH-ra rendesen készüljünk fel. 
Körülbelül a csapat fele egyébként (köztük én is) a tablet/laptop megoldást választotta, mert így nem kell egy közel 200 oldalas könyvvel járkálnunk egész nap, ha úgy alakítottuk ki az órarendünket épp. Az első órán egyébként még én is úgy akartam csinálni, hogy "Na, majd óráról órára kinyomtatom az aktuális leckét, és azt hozom el", de rájöttem, hogy azzal milliónyi macera lenne, és saját magam ellensége nem szerettem volna lenni. Jegyzetelni egyébként így is szorgosan jegyzetelek órákon, a jegyzetlapocskáimra, amiket aztán otthon gyűrűs könyvekbe fűzök le.

Legelső órán - mint minden más tárgynál - felvázoltuk a haladási ütemet, a ZH-ról is szó esett, illetve kicsit belenéztünk a könyvbe is, amolyan tessék-lássék módon. Tanár úr pedig, hogy jobban megismerhessen minket, megpróbálta kitalálni a nevünket. Rengeteg változat született mindenkire, rám is, lettem én Ágota is többek között, mert lányos zavaromban azt mondtam, hogy a nevem á-val kezdődik. ^^" 
A lányos zavarom oka pedig nem volt más, mint hogy első hét keddjén szünetekben Máté Zoltán tanár urat kerestem, mert a JLPT jelentkezési lapommal anno icuri-picuri gond támadt, és akárhányszor bekopogtam abba a tanáriba, ahol Máté tanár úr van, mindig Janó tanár úr nyitott ajtót. Mikor pedig órán meglátott, viccesen a következőt mondta: "Hát igen, a hölgyre emlékeznem kéne, hiszen már háromszor találkoztunk ma, de mindig Máté senseit kereste."

Ezt a jó szokását pedig a mai napig igyekszik megtartani órákon, mikor felszólít minket olvasni. De mint korábban írtam, van néhány kiváltságos egyén (köztük én :3), akiknek már kívülről tudja a nevét. Ha pedig azt szeretnétek elérni, hogy emlékezzen a nevetekre, tessék szépen aktívkodni az óráján. Vagy pedig a másik lehetőség az, hogy legyen naaagyon különleges nevetek. ^^

Maga az óra abból áll, hogy elolvasunk a leckéből pár szöveget, majd az azokhoz kapcsolódó nyelvtanokat átbeszéljük. A nyelvtanok is benne vannak a könyvben, és van jó pár példamondat is mindegyikhez.

A ZH gyakorlatilag abból fog állni, hogy a tanult leckék szövegeiből meg a nyelvtani példamondatokból kiválaszt Tanár úr random 10-et, és azokból itt-ott kihagy egy szót, aztán a megfelelőt a megadott 4 válaszlehetőségből ki kell választani. Janó tanár úr is mondta még félév elején, hogy 10 perc alatt simán meg lehet írni. :)

Az óra szeminárium, szóval - gondolom nem kell mondanom, mert már tudjátok - a katalógus kötelező. :)  

Saturday, November 29, 2014

Hasznos könyvek japán szakra I.

Sziasztok!

Mielőtt a következő tárgyleírást hoznám, úgy gondoltam megosztok Veletek néhány olyan könyvet ami még hasznos lesz japán szakon, illetve azokat a könyveket, amiket használunk órákon.

Figyelem! A felsorolt tankönyvek jó részét nem kell megvenni (ha valaki ezen törné a fejét), ugyanis elérhetők online pdf formátumban, sőt, vannak olyanok amiket a tanárok bocsátanak rendelkezésünkre online.

Tanulást segítő könyvek:
Kazár Lajos, Wolfgang Hadamitzky - Kanji és Kana (Kanjiszótár, a japán szakosok Bibliája, mondhatni)
Kiss Sándorné Székely Ilona - Japán nyelvtani összefoglaló
Japán kapd elő (Assimil kiadó, kis úti szótár, szóval nem éppen könyv, de van benne egy-két jó dolog)
Alb Gabriella - Kezdő japán csak lazán

Feladatgyűjtemények:
Japán középszintű érettségire való felkészítő feladatgyűjtemény (Magyar Japánnyelv-oktatók Társasága, még akkor is nagyon jó, ha nem érettségizel)
Japán emelt szintű érettségire való felkészítő feladatgyűjtemény (Magyar Japánnyelv-oktatók Társasága)

Gyakorlófüzetek:
Régebben, mikor én vettem, a SakuraZakában lehetett kapni kicsi, A5-ösnél picit talán nagyobb méretű gyakorlófüzeteket, mind kanji, hiragana és katakana témában, valószínű még mindig lehet, bár az utóbbi időben nem láttam a honlapjukon... (Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs is, esetleg...)
A közelmúltban, mikor Szandi senpai-jal elmentünk a Jászai Mari térre egy kis idegennyelvű könyvesboltba, ott is láttam hiragana és katakana gyakorlófüzeteket (biztos van kanji is, csak én nem vettem észre), ezeket a Magyar Japánnyelv-oktatók Társasága készítette.
Viszont Ti magatok is csinálhattok gyakorlófüzetet magatoknak, úgy, hogy kineveztek egy füzetet erre a célra.

Tankönyvek, amiket a szakon használunk:
Genki I-II (Azok, akik most kezdik a nyelvet ebből tanulnak.)
Dekiru I-II (A Dekiru I-et a kezdősök használják, Goto Shota sensei óráján, a Dekiru II-t a másodévesek és a haladósok.)
An integrated approach to intermediate Japanese (A másodévesek és a haladósok használják Janó István tanár úr óráján, a Japán nyelvtan III-on.)
Nihon wo Shiru (Máté Zoltán tanár úr óráján, a Szövegolvasáson ebből tanulnak azok, akik felvették)
Sejong Korean 1-2 (King Sejong Institute, a Koreai nyelvórán használjuk)
Kaiwa ni chousen (A nyelvgyakorlat IV-en használtuk az első negyedévben a Dekiru után. Goto Shota sensei honlapjáról le lehetett tölteni.)
Oshaberi no Tane (Szintén a nyelvgyakorlat IV-en használtuk, a második negyedévben, Goto sensei honlapjáról ezt is le tudtuk tölteni.)

Kötelező/Ajánlott olvasmányok:
Yamaji Masanori - Japán - történelem és hagyományok (Japán törinél hasznos, de művtöris vonatkozások is vannak benne. A Joumon-kortól a Meiji-korig tárgyalja a japán történelmet.)
Conrad Totman - Japán története (Úgyszintén a Japán törinél jöhet jól, ha megvan, bár szárazabb, mint a Yamaji könyv.)
Edwin O. Reischauer - Japán története (Japán törin Farkas tanárnő azért ajánlotta, mert a Meiji-kortól napjainkig részletesen ír, így mondhatni a Yamaji könyv "folytatása".)
Kazár Lajos (ford.) - Kojiki - Régi történetek feljegyzései (Japán vallástörin az ajánlott irodalmak közé sorolta Tanár úr, egy ideig még úgy is beszélt róla, ogy vizsgaanyag lesz - aztán ez elmaradt.)  


Egyéb tárgyakhoz hasznos könyvecskék:
Itou Nobuo - Japán művészet


Ami nem könyv, de valószínű, hogy egyszer majd kelleni fog, az a szótárgép (denshi jisho). Nem létszükséglet egyébként japán szakon, de sosem árt előbb-utóbb egyre szert tenni.

(Frissítve: 2015. augusztus 19.)

KRE BTK Nyílt Napok

Sziasztok!

A közelmúltban kaptam néhány kérdést, hogy mégis mikor lennének a KRE-s nyílt napok. 
A nyílt napokat általában hamar kiteszik a KRE honlapjára, hogy minél hamarabb tudjunk rá jelentkezni, mert bizony ám, a KRE-n regisztrációhoz van kötve a nyílt nap látogatása. Idén ez még valami csoda folytán nem történt meg, szóval úgy döntöttem, saját szakállra utánanézek a dolognak.

Úgyhogy beírtam a KRE keresőjébe, hogy "nyílt napok", és az első olyan cikkre, amiben láttam a linket (talán pont az volt az, ami a 2013-as nyílt napokról szólt), amin anno jelentkezni kellett, rákattintottam.

A link, amin jelentkezni tudtok a nyílt napok valamelyikére: https://kre.hu/nyiltnap/

Így néz ki az oldal, mikor megnyitjátok:


Aztán, amint kiválasztjátok a BTK-t (vagy bármelyik másik kart, aminek a nyílt napjára szeretnétek menni), a következő oldalt fogjátok látni:


Maga regisztráció nem olyan bonyolult, mint amilyennek tűnik így. Szóval kezdjük az elején:
Három nyílt napot tart a BTK idén: 2014. december 12-én 14:00-kor lesz az első nyílt nap. A második 2015. január 27-én lesz, 11:00-kor, a harmadik pedig 2015. február 6-án, szintén 11:00-kor. 
Mindhárom napon lesznek Mesterképzéses nyíltak is, azok az alap- és osztatlan képzések nyíltjai után kezdődnek. 

A név és a születési év/hó/nap igazából tök egyértelmű, azt nem is ragoznám. Viszont, hogy miért mondtam, hogy lehetőleg olyan e-mail címet adjatok meg, amit rendszeresen néztek? Az itt megadott e-mail címre fog érkezni egy visszaigazoló e-mail, hogy elfogadták a jelentkezéseteket, és köszönik szépen, hogy jelentkeztetek.
Gyakorlatilag ennek az e-mailnek annyi jelentősége van, hogy így biztosan ott lesztek abban a névsorban, amit majd alá kell írnotok, ha megérkeztetek a Károlira a nyílt napon. Egyébként, ha ez az e-mail nincs meg, nem biztos, hogy a névsorban benne lesztek.

A következő legördülő listából tudjátok kiválasztani, hogy konkrétan melyik tájékoztatóra is akartok menni. Ne tévesszen meg senkit sem a Keleti nyelvek és kultúrák BA elnevezés, az bizony bizony a japán szak, csak a törzskönyvezett neve "Keleti nyelvek és kultúrák - japán szakirány", ezért van Keleti nyelvek és kultúrák BA-ként feltüntetve.

Annak idején, mikor én jelentkeztem nyílt napra (jesszus, milyen öregnek érzem magam, haha), harmadszorra fogadta el a rendszer a regisztrációmat, pont azért, mert anno én a mesterképzésnél is megjelöltem a Japanológiát, és emiatt - valamilyen csoda folytán - az első két regisztrációmat nem fogadta el a rendszer, csak mikor úgy döntöttem "próba cseresznye" alapon, hogy csak a BA-nál jelölök, és elküldtem a regisztrációmat. Ezután már pár másodpercen belül láttam is az e-mail fiókomban életem első (leszámítva a JLPT-s üzeneteket) Károlis e-mailjét.
Aztán a nyílt napon szembesültem vele, hogy "Jaa, amúgy a Japanológiás [MA-s] előadásra is bevettek. Nomindegy.".

Az utolsó két rublika, ha az emlékezetem nem csal, mikor én regisztráltam a nyílt napra még nem létezett, de igazából ennek sem olyan hű-de-nagy feladat a kitöltése. Utolsóként kipöttyözendő (és létezik ilyen szó, hahaaa), apró betűs részecske csupán csak amolyan "reklám", értesítőket kaptok a felvételivel kapcsolatban. :)

Maga a nyílt nap általában úgy zajlik, hogy van egy általános tájékoztató, ahol bemutatják Nektek a BTK-t, illetve a dékánasszony is - videó formájában - beszél a karról. A karokról és a szakokról fogtok kapni egy kis füzetecskét, amiben minden szakról van egy picike leírás. (Ugyanezt a kis tájékoztató füzetkét kapjátok meg, ha az Educatio kiállításon a KRE standjához látogattok.)
Az általános tájékoztató után elmondják, hogy a szakos tájékoztatók mégis melyik teremben lesznek. A japán szakos tájékoztatók a 3. emeleten szoktak lenni, mivel az a Japán Tanszék "székhelye" az egyetemen belül.

A szakos tájékoztató során kaptok bővebb infót a szakot illetően: egy pár oldalas dokumentummal fognak megajándékozni amiben leírják, hogy milyen specializációk vannak a szakon, illetve egy olyan lapot is kaptok, amin összefoglalják azokat, amik elhangzottak.
Itt bármilyen - japán szakkal kapcsolatos - kérdést feltehettek. Mikor én voltam nyílt napon az ösztöndíjakról is kérdeztek, illetve az ominózus "2012-ben 94 önköltséges hallgatót vettek fel" problémakör is előkerült. Anno, Varrók Ilona tanárnő, Somodi Júlia tanárnő és Samu Veronika tanárnő voltak bent és válaszoltak a kérdéseinkre.
Készüljetek fel (bár nem tudom, hogy tavaly hogy volt, mert nem voltam a tavalyi nyílt napok egyikén sem, hanem a 2013 januárin vettem részt), hogy elképzelhető, hogy megkérdezik tőletek, hogy ki tud vagy tanul már japánul.

Tájékoztatóhoz képest, arról a januári nyíltról csupa szép emlékem maradt meg. Családias hangulatú volt (bár igaz, voltunk kb. 15-en akkoriban, ha jól emlékszem), már ami a szakos tájékoztatót illeti. Az egyetembe pedig első látásra beleszerelmetesedtem. <3