Friday, February 27, 2015

Vizsgaleírások - Irodalomtudomány

Sziasztok!

Meghoztam az Irodalomtudomány vizsga leírását is, ami az egyik legkedvencebb vizsgám lett első félévben.

Szóóval, az Irodalomtudomány vizsgára én személy szerint 4 napot készültem vizsgaidőszakban, viszont bejártam az összes órára (mert mi mást tehetne egy egyetemista, kérem szépen), és csak úgy ittam Tanár úr szavait. ^^
Rengeteget jegyzeteltem is az órákon, és a vizsga előtt a közel 24 oldalnyi jegyzetemet összesűrítettem három oldalba, hogy könnyebben tudjam átnézni míg a vonaton zötykölődöm vizsgára menet.

A vizsga egyébként január 6-án volt, délelőtt 11-től a D25-ben, az új épületben. Ez volt az Irodalomtudomány vizsgák első felvonása is egyben. 

A vizsga a következőképpen nézett ki: egy egyszerű tesztecske volt, a-b-c-d tippelős, amik közül kettő orbitális nagy marhaság volt, egy a "még talán elképzelhető, hogy ez a helyes", egy pedig az "Ó, igen, ez lesz az!" kategória volt. Tényleg volt pár olyan válaszlehetőség, amin jót mosolyogtam a vizsga alatt. Azt hiszem ez volt az a vizsgám, a nyelvtanon kívül talán, ahova mosolyogva ültem be, és végül mosolyogva is jöttem ki. :)

Namármost, maga a teszt 50 kérdésből állt, ebből 30-at előre tudtunk, a másik 20 pedig "zsákbamacska" volt, vagyis nem tudtuk mik lehetnek. Mészáros tanár úr utolsó órán felolvasott egy 60 kérdésből álló listát, amiből 30 kérdés tutifix benne volt a tesztben. Ez a 30 kérdés pedig a teszt 60%-át jelentette, ami pont a kettes ponthatára volt.

Én igazából jobbnak tartottam mind a 60 lehetséges kérdésre megtanulni a választ, amellett, hogy még 3 oldalban "saját nyelven" összefoglaltam a félévet. Célszerű egyébként ilyet is csinálni, nekem legalábbis az volt, úgy érzem több minden maradt meg az agyamban így, mintha csak az órai jegyzetet olvasgattam volna utolsó pillanatig.

Amit pedig nem szabad elfelejteni az bizony-bizony a kötelezők olvasása, vagy legalább azok átfutása. A vizsgában nem is egy olyan kérdés volt, ami pont azt mérte, hogy vajon olvastuk-e a kötelezőket. Sok olyan volt, ami a "ki írta ezt és ezt a művet" vagy az "ez és ez a mű melyik eszmerendszerhez kapcsolódik" kategóriába esett. Volt olyan is, ahol konkrét eszmerendszert kérdezett a tanár úr, ezen belül pedig variálódott, hogy ki a megalkotója vagy éppenséggel mi az adott eszmerendszer lényege és mire alapszik. Szóval ha bent voltunk minden órán rendszeresen, ezekre a kérdésekre már ott megkaptuk a választ.
Ha pedig valaki elég szemfüles volt, még ha egy egészen csöpit le is maradt a következő mondat elejéről, felfirkantotta az információtöredéket a füzetének/jegyzetlapjának a szélére. ;)

A legkedvencebb része a vizsgának (legalábbis számomra) mégis az idézetes feladatok voltak. Bevallom őszintén ezek iránt a feladatok iránt különösen nagy félelmet éreztem vizsga előtt, attól tartottam, a legnehezebb idézeteket kapjuk majd. Nem egészen így lett.

Az idézetekben gyakorlatilag mindig volt valamilyen kulcsszó elrejtve, ami megsúgta, hogy melyik a helyes válasz. Épp csak szépen lassan, minden egyes szót megcsámcsogva kellett elolvasni az idézetet, hogy tutira biztosak legyünk a választásunkban.

Így lett nekem 45 pontom az 50-ből, ezzel pedig bezsebelhettem az egyik ötösöm a tényleges vizsgaidőszak során. (Lesz még jó pár ilyen, akit untat az ötösáradat előre is elnézést kérek. :)) )

Sunday, February 22, 2015

Vizsgaleírások - Filozófia

Sziasztok!

Meghoztam az újabb adag vizsgaleírást, ami nem más, mint a filozófia. A hivatalos vizsgaidőszakom ezzel a vizsgával kezdődött meg, és azt hiszem ennek az eredményén izgultam a legtöbbet. De mindent csak szépen sorjában. ;)

A vizsgán 23 pontot lehetett elérni, összesen 3 feladat volt. Az első feladat kapásból 10 alfeladatot tartalmazott, amik a-b-c tippelősek voltak. Úgy éreztem volt egy pár olyan kérdés, ami kicsit beugratós volt anno, mert csak nüansznyi különbség volt a két válaszlehetőség között, és akár mindkét válasz helyes is lehetett volna.

Ezt követően volt egy szövegfelismerős feladat, ami az én feladatlapom esetében egy két és fél sornyi szöveg volt, de tanár úr minden vizsgaalkalomra új feladatlapokat kreált. Éppen ezért a többi vizsga szövegfelismeréses feladatáról cseppecskét hiányosak az ismereteim. A félév során vett szövegeket tanár úr feltöltötte a KRE saját E-Learning rendszerére, a Moodle-re (erről is írok bejegyzést, amint beértem magam a bejegyzésekkel~. Egyébként kis sunyi dög is tud lenni, első félévben gond nélkül felengedett mindig, mikor használni akartam, most meg makacskodott velem jó darabig, és nem engedett be.)

A mumusok azonban mégis úgy érzem a legtöbbünknek az esszékérdések voltak. A lehetséges esszékérdéseket megkaptuk az első vizsga előtt két kemény nappal, tehát december 20-án, december 22-én pedig már élesben ment a vizsga. Bár egész félévben tanultam filozófiát is, kicsit mégis feladta a leckét az esszé, talán pont azért, mert Descartes-ot nem igazán tudtam a szívembe zárni. Hasonló okból kifolyólag nem választottam Descartes-ot érettségin sem. Úgyhogy a mi se veled se nélküled kapcsolatunk mondhatni elég régre nyúlik vissza.

Mi, első vizsgázók még viszonylag szerencsésnek mondhattuk magunkat, ugyanis a Descartes-os esszékérdés még benne volt a listában, azonban volt olyan csapat, akiknek Platón ideatanát kellett jellemezni, ami - amúgy egészen egyszerű az ideatana, egyik kedvencem - nem volt benne az elküldött listában... Így ez egy kissé zsákbamacskaszagú dolog volt.

Ami a bejegyzés elejét illeti, hogy ezen a vizsgán izgultam a legtöbbet, azért volt, mert az év utolsó napján került fel a Neptunba a jegyünk. Úgy ám, tanár úr nem siette el a dolgokat. Szemben a többi tanárunkkal, akik már a vizsga után pár órával szorgosan feltöltötték a jegyeinket. ^^"

Igazából én meg vagyok elégedve a kettesemmel (és aki ismer a való életben, az most fogja a fejét, mert tudja mekkora maximalista vagyok amúgy). Nem is nagyon számítottam jobbra, valahogy éreztem, hogy ennyi lesz (megjegyzés: ha ennél jobbat szeretnél, ne mondogasd, hogy "csakaketteslegyenmeg, csakaketteslegyenmeg", mert bevonzod. Nálam is ez történt.).

Örülök, hogy ezen a tárgyon már az első félévben túljutottam, és nem kell azon görcsölnöm majd a későbbiekben, hogy "ó, mamám, még a filozófia hátra vaaaan". 

Thursday, February 19, 2015

Vizsgaleírások - Nyelvhelyesség I.

Sziasztok!

Íme, megérkeztem a Nyelvhelyesség I. vizsgaleírásával. Ez is írásbeli volt, mint a vizsgáim túlnyomó része. December 16-án estem túl rajta, egyébként három időpontot adott meg Seiji sensei. Szintén két csoportra szedett bennünket, akárcsak Goto sensei, plusz volt egy javítóalkalom is, ami rögvest december 17-én volt. Viszont aki javítózott, az  négyesnél jobbat nem kaphatott.

80%-tól volt ötös, össz-vissz 110%-ot lehetett elérni, ugyanis Seiji sensei olyan kedves (és szadista, na jó igazából abszolút nem, Ő szokott ezzel viccelni órán :D) tanár úr, hogy a 7 fogalmazásocskát, amit meg kellett írni a félév során 7% plusznak vette, és a maradék 3% pluszt akkor kapta meg valaki, ha minden egyes órán bent csücsült szépen a fenekén (mint szerény személyem...).

A vizsga amúgy nem volt olyan vészes szerintem. Két feladat volt, az egyik karikázós, kb. olyan, mint a JLPT, 4 válasz közül válaszd ki a legjobbat címszóval, ebből kb. 40 kis feladat volt. Illetve volt 5 mondatfordítás is. Ebből, ha még jól emlékszem 3 olyan volt, amit japánról magyarra kellett fordítani, kettőt pedig magyarról japánra.

A vizsgán előforduló mondatok - mind a 40 karikázós, mind a fordítós - órán is előfordultak, abszolút nem voltak idegenek, ugyanis Seiji sensei az óra anyagát mindig odaadta nekünk handout formájában. Emellett az utolsó tanulós órán még mintatesztet is csináltatott velünk. Az itt előforduló mondatokból is köszönt vissza néhány a vizsgán.

97%-os lett végül a vizsgám, amivel meg vagyok elégedve, hiszen azért mégiscsak ötös, de az elkövetkező nyelvhelyesség vizsgákat ennél sokkal jobbra szeretném megírni. ^^

Tuesday, February 17, 2015

Vizsgaleírások - Japán Nyelvgyakorlat III.

Sziasztok!

A vizsgaidőszakom alatt a nyelvgyakorlaton kívül csupán egyetlen egy szóbelim volt. A nyelvgyakorlat vizsgám pedig különösen kedves pontja volt a vizsgaidőszakomnak. Illetve a nem hivatalos részének.

Goto sensei két csapatba osztott be minket, az egyik csapat december 3-án felelt le, a másik (és ez volt a nagyobb csapatocska) pedig december 10-én. Én a december 10-i csapatba lettem beosztva.

Ahogy azt írtam a tárgyleírásnál, a Dekiru-ből a 37. leckéig kellett eljutnunk a félév során, illetve a 37. leckén belül is a 100. oldal volt az utolsó, amit át kellett vennünk. Úgyhogy a félévet a szenvedő szerkezet taglalásával fejeztük be.

A Nyelvgyakorlat vizsgáján azonban Goto sensei nem a Dekiru leckék feladatait kéri vissza tőlünk, hanem külön kis tételsort kaptunk, amiben csak az első feladat hasonlított a Dekiru-ben tanultra, a többi kérdés a vizsgán sokkal inkább a mi saját véleményünkre volt kihegyezve egy-egy adott témában.

Az első feladat - ami a Dekiru-ben lévőhöz volt hasonló - egy tanácsadós feladat volt. Goto sensei vázolt egy problémát, és arra valami épkézláb tanácsot adni. Mikor én feleltem nála épp új telefont akart venni, és azt kérdezte meg, melyik szolgáltatóhoz lenne érdemes elmenni, körbekérdezni. Pár másodperces gondolkodás után rávágtam, hogy bizony a T-Mobile (tudom, hogy azóta más a neve, de nekem mindig T-Mobile marad) lenne a legjobb választás. Ezután megkérdezte, hogy miért, majd rávágtam, hogy azért, mert viszonylag olcsó és sok-sok mobil közül lehet választani. :3 Nyitva áll azért az opció is, hogy egyáltalán nem tudsz rá semmit mondani. Nem baj, ha nem tudsz, de az tényleg csak akkor legyen, ha a sensei mondjuk a kvantumfizikáról kérdez, és nem tudsz róla semmit. Ilyen mondjuk úgysem lesz (mármint a kvantumfizika), szóval lehetőleg ne nagyon használjátok majd ezt a lehetőséget mert bizony lehúzza a jegyeteket. Nem baj, bármilyen butaságot mondhatsz, az a lényeg, hogy mondj valamit.

Miután ezt a feladatrészt letudtuk, jött a második feladat, ahol 4 kérdés közül lehetett választani, és azt az egyet megválaszolni. Volt ott barátságról szóló, "hogyan lehetsz gazdag"-típusú, "hogyan lehetsz jó ember"-típusú, és volt még egy, amire szégyenlem magam, de nem emlékszem. >< Én ezek közül a "hogyan lehetsz gazdag" kérdést választottam, és azt szépen 3-4 mondatban kifejtetettem.
Még a második feladat B részének fogható fel, de volt két másik kérdés, az egyik kérdés az volt, hogy hogyan lehetsz egészséges, a másik pedig, hogy hogyan lehetne jobb ország Magyarország. Ezeket a kérdéseket kötelező jelleggel meg kellett válaszolni. Egészen pontosan egy mondatot mondtunk, és onnantól kezdve Goto sensei pár mondatos minipárbeszédbe kezdett velünk.

Az utolsó feladat pedig az volt, hogy kb. 1-3 percnyi időtartamban önállóan beszéljünk valamiről. Ez a "valami" is be volt határolva, ugyanis vagy egy olyan esetet kellett elmesélnünk, hogy valamit elloptak tőlünk, vagy pedig egy nagyobb betegségünket kellett röviden felvázolni. Én az utóbbit választottam, és Goto sensei nagyon aranyos volt, mert megkérdezte, hogy mostanság ez a bizonyos dolog okoz-e valamilyen nehézséget, és ahogy mondtam, hogy szerencsére nem, a válasza az volt, hogy よかったですね。

Egy ember nagyjából 15-20 percet volt bent nála. Videokamerával felveszi a feleletet egyébként, de ezt csak olyan okokból teszi, hogy ha valaki reklamál a jegye miatt, együtt visszanézik a felvételt, hogy biztos helyes-e az a reklamáció. :) Egyébként négyesnél rosszabbat nem nagyon ad senkinek. Ami engem illet, nekem nem kellett reklamálnom a jegyem miatt, ötös lettem Goto senseinél. ^^

Sunday, February 15, 2015

Vizsgaleírások - Stilisztika és retorika ZH

Sziasztok!

Úgy döntöttem, mielőtt megírnám az utolsó hiányzó láncszemet (alias a Távol-keleti vallásokat), belekezdek a vizsgaleírásokba is.

Alapjában véve a vizsgaidőszakom hivatalosan ugyan december 22-től február 7-ig tartott, voltak tárgyak, amikből már korábban megejtették a lezárást. Így volt ez a stilisztikával is. A stilisztika ZH-t december elsején írtuk meg, de emellett ez az időpont volt a beadandó érvelő esszék határideje is. A ZH-ra a tanárnő kezdetben 45 percet szánt, végül úgy döntött, inkább rászánja az egész órát, mert úgy biztos nem marad bennünk egyetlen elfojtott gondolat sem.

Igazából ha még az emlékeim nem csalnak, 14 feladat volt. Két csapat volt, A és B, hogy még véletlenül se tudjunk egymásnak segíteni. Többségében rövid, egyszerűnek mondható feladatocskák voltak. Volt, ahol a metaforákat kellett megadni, hogy mégis milyen típusai léteznek, illetve volt még egy ehhez hasonló feladat a metonímiákkal.
Talán két olyan feladat volt, ahol önállóan kellett példákat írni metaforára és metonímiára egyaránt, erre a legegyszerűbb módszerem az volt, hogy szépen bemagoltam azt a nagyjából 5 mondatot, amit ezekre vettünk példaként.

A félév során kb. 30-40 fogalmat tanulunk meg, az első feladat a ZH-ban ezekből a fogalmakból áll. Pontosabban ebből a 30-40 fogalomból a Tanárnő random kiválasztott 10-12-t mindkét csapatnak, bár ahogy ZH után beszélgettünk a többiekkel itt-ott azért voltak átfedések a fogalmak között. Javaslom, hogy próbáljatok meg kicsit irodalmian fogalmazni a fogalmak leírásánál. Ugyanis hiába mondja azt a tanárnő, hogy a lehető legrövidebben, akár saját szavakkal is leírhatjátok, nem biztos, hogy el is fogadja a meghatározásotokat. (Volt egy ilyen fogalom az én csoportomban, saját szavakkal írtam le, Ő viszont nem fogadta el, pedig utána néztem, és az volt az, amit én odaírtam. Mindegy, végül nem problémáztam, mert a jegyemen nem változtatott volna semmit.)

Ezek mellett még volt olyan feladat is például, ahol a Homéroszi szövegtípusokat kellett megnevezni, vagy éppenséggel azt, hogy miféle egyéb beszédfajtákat tanultunk (vagyis esetünkben darált le a tanárnő a ZH előtti órán - a szerk.) még a szónoki beszéden kívül.

És akkor most érkeztünk el a mumushoz. Amire naaagyon-naaagyon oda kell figyelni. Ezek nem mások, mint a logikai és a retorikai érv. A logikai érvvel még csak-csak megbirkóztam a ZH során (az már más lapra tartozik, hogy Ő került ki győztesként), a retorikai érvnél viszont csak néztem a papírra, mint macska a moziban, hogy jéé, mi ilyet tanultunk? Mikor? Nem emlékszem rá, pedig minden órán itt voltam. Úgyhogy a retorikai érvet alkotós feladatot cakum-pakk kihagytam, mert ötletem sem volt, mit kéne oda alkotnom. Szóval a retorikai és logikai érvet a stilisztika órán tessék majdhogynem vérkomolyan venni, ha nem akartok úgy járni, mint én.

Aztán egy héttel később, mikor kikaptuk a ZH-kat a tanárnő bizony kinyögte, hogy a retorikai érv az az ethüméma, és mi az, hogy a fél csoport nem tudta? Nos ez így, hogy a retorikai érv valójában az enthüméma sosem hangzott el órán.
December 8-án, tehát a ZH-k kijavításakor kaptuk kézhez a beadandókat is. Négyes lett a beadandóm, aminek örültem, bár jobban örültem volna egy ötösnek, de így jártam.

Négyesre lettem lezárva a tárgyból, amiben segített az is, hogy minden órán bent voltam. Bár a tanárnő megjegyezte, hogy túl halk voltam a félévben, és lehettem volna aktívabb is. Szerintem mondjuk épp elég aktív voltam, úgyhogy nem nagyon volt ötletem, vajon mit várt volna tőlem a tanárnő még.

Slusszpoén, hogy az értékelések közben teljesen véletlenül megszólalt az amúgy lehalkított állapotban lévő telefonom, úgyhogy a "túl halk voltam a félévben" már nem állta meg a helyét. :'D

Saturday, February 7, 2015

Tárgyleírások - Írások

Sziasztok!

Megérkezett a leírásom a röviden csak "Írásoknak" becézett amúgy nagyon kedves és cuki tárgyról, amiért amúgy is mindenki odavan. (Azt hiszem a szarkazmusom már megint túl messzire ment...)

Óra: Ókori és keleti nyelvek és írások
Oktató Fehér Bence (vagy Ben White, ha úgy tetszik...)
Kód: BAA 0710
Időpont: Péntek, 08:00-10:00
Terem: Kossuth Klub 3

A Kossuth Klubról már az irodalomtudományos posztban írtam, azzal nem is húznám az időt.

Alapvetően az írások nekünk ebben a félévben az első negyedévben volt, és az Országismeret II. vette át a helyét a második negyedévben. Először azt hittem, nem kell majd tőle tartani, mert már tanultunk az ókori írásokról egy keveset a középsuliban is. Tévedtem.

Első, és legfontosabb aranyszabály, amit kedves leendő károlis japánosok nagyon véssetek az eszetekbe: Minden, de minden tárgyra tanulni kell, ezt pedig egyenesen úgy kell kezelni, mintha szentírás lenne! Sőt, szerintem az sem árt, ha a jegyzeteteket úgy bemagoljátok, hogy még azt is tudjátok hogy "központoztatok". (Oké, ez most csak vicc volt.)

Mindenféle viccet félretéve, ez az óra nekem talán nem is a tananyag miatt (egy picit talán emiatt is, mert a lineáris B nagyon nem mókás), de a tanár miatt került a "Mumus tárgyak" címszó alá. A Senseiemet ugyan nem tanította, de a senpaioktól elég sok olyan dolgot hallottam, ami miatt féltem az órától. Ebből kifolyólag pedig nem is szerettem

Először a sumér és akkád írással kerültünk egy picit közelebbi kapcsolatba, ahol olyan szépséges  fogalmakkal ismerkedhettünk meg (a teljesség igénye nélkül), mint a determinatívum, vagy a fonetikus komplementum. De volt ott még olyan csodálatos dolog is, mint az akkadogram. Ezek után sorban jöttek például az egyiptomi, krétai, föníciai, ugariti írások, a rúnák, és végül a mongol írásról is szót ejtettünk. ^^ Úgyhogy igazából én úgy érzem, talán a mongol írás volt a szakhoz legközelebb eső téma. De ez csak személyes vélemény.

Hogy is mondjam... Ami a tanár urat illeti, rögtön első pillanatban lejött róla, hogy fura egy figura (amit később a Senseiem is megerősített, mert bár nem tanította, azért néha látta a folyosón, meg hallott ezt-azt). A senpaiok szerint mi még egy elég "szalonképes" Fehér Bencét kaptunk, tavaly állítólag rosszabb volt (guglizzatok rá, és valahol az első vagy a második kép Ő - a szerk.). Bízom benne, hogy a következő évfolyamok is egy, még a miénknél is szalonképesebb Fehér Bencét kapnak. Reméljük lehetséges.

A "fura egy figura" jelzőt nem csak arra értem, hogy nagyjából úgy kezelt minket, mintha mi is úgy kennénk-vágnánk az ókori írások témakörét, mint Ő, hanem úgy általában a személyére. Mert bár igenis süt róla, hogy oda-vissza van a szakterületéért (és ezért egy cseppet tisztelem is), az, ahogy előadja a dolgokat nekem nem igazán jött be. Gesztikulálni éppenséggel nem gesztikulált soha (én legalábbis nem emlékszem, hogy lett volna olyan), de kifejezetten "üdítő" látvány volt, mikor a feje felett összekulcsolt kézzel magyarázta az anyagot. Vagy mikor egy háromszög alakban kilátszott a hasa, mert két gombot elfelejtett begombolni az ingén.
Pont a fentebb említett okokból adódóan (meg amiatt is, hogy igazából néha-néha elvesztettem a fonalat, és lemaradtam a jegyzeteléssel) nem mertem olyan sokszor felnézni a tanár úrra, mert féltem, hogy elnevetem magam.

Annak ellenére, hogy a katalógussal a tanár úr abszolút nem vesződött, pont azért, mert az egész évfolyamnak szólt az óra (és 120 valamennyi nevet felolvasni elképzelhető, hogy elvette volna az óra jelentős részét), én azt javaslom, erre az órára, mindenképpen menjetek be. Még akkor is, ha ugyanígy lesz, az első negyedévben, és esetleg a pokolba kívánjátok majd, mert pont péntek reggel nyolctól lesz. Azért mondom ezt, mert vannak részek, amiket, ha nem halljátok a tanár úr magyarázatát, nem biztos, hogy meg fogtok érteni.

Talán sovány vigasz lesz, annyi negatívum után, amit most írok de: az Írások csupán egy egy féléves tárgyacska, nem épül rá semmi sem. Így az első félév után semmilyen egyéb tárgy nem lesz vele. Persze ahhoz előbb át kell menni a vizsgán.

Tárgyleírások - Japán művtöri

Sziasztok!

Íme itt vagyok a - kicsit megkésett, de remélem azért nem veszitek le a fejem - művtöri tárgyleírással. Túléltem a vizsgaidőszakot is, úgyhogy most az elkövetkező pár napban hipp-hopp bepótolom, ami a vizsgaidőszak alatt és miatt elmaradt. ^^

Óra: Ókori és keleti művészettörténet I.
Oktató: Strausz Janka
Kód: BAA 0610
Időpont: Kedd, 10:00-12:00
Terem: Díszterem

Azt hiszem némi magyarázatra szorul a bejegyzés címe, és maga az óra címe. Legalábbis a kettő közötti különbség biztosan. :D Igazából az óra ókori és keleti művtöri néven fut a Neptunban is és a mintatantervben is, mégis azért becézzük japán művtörinek a szakon, mert a japán művészettörténet korszakain megyünk végig, a Joumon-kortól a Kamakura-korig az első félévben. Ez kb. az i.e. III. századtól az i.sz. 1333-ig terjedő időszakot öleli fel.

A tanárnő szerintem nagyon kedves volt, függetlenül attól, hogy már az első órán, szeptember 16-án azzal nyitotta a félévet, hogy ne kérdezzük mi lesz a vizsgában, mert még Ő sem tudja (erről majd egy külön posztban, csöppecskét később beszámolok). Aztán volt egy olyan kis "bökkenő", hogy tanárnő kicsit gyors tempóban haladt a diákkal, ezért mi nagyon kicsit lemaradtunk a jegyzeteléssel.

Ezek után pedig végül megengedte, hogy a diákat lefotózzuk, amit én is, sok más szaktársammal együtt ki is használtam, és otthon szépen nyugis körülmények között átírtam a jegyzetlapjaimra, azokat meg szépen lefűztem a gyűrűs könyvembe. És emellett még olvasgattam Itou Nobuo Japán művészet című könyvét is, ami nagyon hasznosnak bizonyult, ugyanis úgy vettem észre, az órai diákban volt itt-ott egy-két pontatlanság.
Amennyiben fáj a fogatok a könyvre, javaslom antikváriumokban, esetleg aukciós oldalon (OLX, Vatera, stb.) kutassátok fel, mert a könyv a '80-as években került kiadásra, szóval elég régi már. Én is OLX-en találtam rá, egy szintén japán szakos lánytól vettem, aki a...
Károlin végzett, úgy ám. ^^

Viszont a diákon fellelhető egy-két pontatlanságtól eltekintve én tényleg élveztem az órákat, elsősorban azért, mert oda-vissza vagyok a japán művészetért (is). Az eleje mondjuk kissé száraz volt, mert a zsinórminták nem igazán keltették fel az érdeklődésem (ez alól mondjuk kivételt képeznek az Ise- és Izumo-szentélyekről szóló részek), de valahogy a Kofun-kortól kezdődött az a szakasz, amikor igazán figyeltem órákon.

Maga az óra egyébként úgy épült fel, hogy az óra első felében szépen átvettük az anyagot, aztán nagyjából az utolsó fél órában az anyaghoz kapcsolódó videókat néztünk. Na meg az sem maradhatott el, hogy az óra első pár percében az előző órán vett anyagot kicsit át ne ismételjük.
A videók többnyire az órákon vett szentélyekről, szobrokról szóltak, aztán később már arról is, hogy hogyan készült el egy japán stílusú páncél. Mikor a legelső ilyen videót levetítette a tanárnő magamban felvisítottam, ugyanis ezek a videók valamikor - nem tudom van-e még, de gyanítom, hogy már nincs - az NHK TV (a japán nemzeti TV, online is nézhető egyébként) egyik műsorának, a Begin Japanology-nak a részei voltak. Régebben nagyon szerettem, így tiszta nosztalgiával töltött el az órának ezen része. Meg kicsit büszke is voltam magamra, hogy "Háhá, én ezeket már rééég láttam, nekem nem tudsz újat mutatni".

Persze voltak olyan órák, ahol a terem első pár sorában figyeltünk csak, hátul pedig akkora zaj volt, hogy majdnem a saját gondolataimat sem hallottam. De az ilyen általában megesik, ha közel 100 ember van egyszerre a teremben.

Illetve volt szerencsénk egy kifejezetten laza órához is, amikor csak videókat néztünk. Ez is csak a véletlen műve volt, de jó volt olyan dolgokról is viszontlátni a videókat, amik amúgy nem kötődnek annyira szorosan a japán művészettörténethez.
Ilyen volt például az, mikor az egyik videóban azt láttuk, hogyan tolják le a házak tetejéről a havat. Ugyanebben a videóban fedeztem fel Anna channal és Évi channal az InuYasha egyik betétdalát is (még zsenge japános palánta voltam, mikor az InuYasha rendszeresen ment. Úgy jó 10 éve, kb.), és mikor rájöttünk, hogy miért volt annyira ismerős, csendesen örömködtünk egy sort a harmadik sorban, mielőtt a tanárnő ránk szólna.

Strausz tanárnő még félévkezdésnél elmondta, hogy Ő bizony-bizony nézi, hogy ki volt ott minden órán. Szóval katalógus, annak ellenére, hogy "előadásra nem mindig kell bemenni" volt. Emellett a tanárnő azt is kijelentette, hogy akit nem lát az órán, az vizsgán ne nagyon számítson jó jegyre. És ez a "nézi, hogy ki volt bent órán", megnyilvánult abban is, hogy valamikor az utolsó órák környékén olyan katalógust íratott velünk, amibe bele kellett írni, hogy ki hányszor hiányzott, vagy minden órán bent volt-e.

Igazából én személy szerint félév végére megkedveltem, bár volt egy elég durva mondása vizsgán (de erről bővebben majd az arról szóló posztban), és kicsit sajnálom, hogy a Művtöri II.-t már nem Ő fogja nekünk tartani.