Sziasztok!
Újabb tárgyleírással érkezem, ezúttal a keleti filológiák nevű óráról. Kellemes olvasgatást! ^^
Óra: Bevezetés a keleti filológiák alapvető módszereibe I.
Oktató: Vámos Péter
Kód: BJP 1311
Időpont: Csütörtök, 10:00-12:00
Terem: BTK.1.104.
Az országismeret I-en kívül a Vámos tanár úr féle filológián kellett csapatban dolgoznunk. Szemben azonban az országismeret I-gyel, a filológián nem 3, hanem 5 fős csapatokba kellett verődnünk, és saját magunknak kellett témát választani, amiből aztán meghatározott szempontok alapján egy 25-30 oldalas "szakdolgozatot" (szemináriumi dolgozatot) kellett csinálnunk, prezentációval egybekötve. Erre a prezentációra-dolgozatra kaptunk jegyet félév végén így effektíve vizsgáról a tárgy esetén nem igazán beszélhetünk.
A szempontok a következők voltak: kellett egy esemény; egy személy; egy dokumentum elemzése; a dolog relevanciája, hogy miért éppen ezt választottuk; és a szakirodalom elemzése. Ezeket szétosztottuk az öt fő között (amiből a mi csapatunk esetében a félév végére csak négy lett), majd szépen mindenki elkezdett dolgozni a saját részén.
Az én csapatom első körben a természeti katasztrófákat akarta vizsgálni Japánban, végül leszűkítettük a 2011-es touhokui földrengésre. Nekem kellett a személyről szóló részt megcsinálni, amit én személy szerint élveztem is.
Első lépésként, miután megalakultak a csapatok, össze kellett írni, hogy milyen könyveket/egyéb forrásokat akarunk használni a munkánk során. Persze a végleges bibliográfia ennél jóval több lett, amire egy későbbi (de még az előadások előtti) órán a tanár úr fel is hívta a figyelmünket, hogy sokszor volt már Ő is úgy, hogy végül nem csak azokat a könyveket használta, amiket kezdetben kinézett magának. A kinézett könyvekkel azonban már el tudott indulni egy irányvonalon. Sőt, az a legjobb, ha a címadással is vártok, míg összeáll az egész dolog - Ő mondta, nem én. Amit viszont mindenképpen tartsatok szem előtt: egy kezdetleges címet, lehet az akármilyen gagyi, mindenképpen adjatok a munkátoknak, mert a bibliográfiás lapot, amire leírjátok (lehetőleg géppel), hogy ki mit csinál, hogy fog felépülni a doga, milyen forrásokat használtok majd remélhetőleg, kérni fogja a tanár úr, és cím nélkül "vissza a feladónak" címszóval nem veszi el a vázlatotokat.
A feladatkiosztásnál egy dologra nagyon figyeljetek oda. Ez pedig nem más, hogy lehetőleg olyan ember válasszatok a szakirodalom elemzésére, és az egész dokumentum összefésülésére, akinek 1000%-ig jó a helyesírása. Nem szeretném nagyon részletezni miért írom ezt, de ez nagyon keserű tapasztalat lett a számomra. Ugyanis Vámos tanár úr kifejezetten értékeli, ha a dolgozat hibátlan helyesírással van. Mivel a miénk nem volt az, sőt, a hivatkozás is hagyott némi kívánni valót maga után, ezért kicsit megkaptuk a magunkét.Itt értem el arra a pontra, ahol azt mondtam, valószínű jobbat csináltam volna egyedül.
Persze mondhatom a védelmünkben, hogy mi voltunk az első csapat, de
akkor is, kritikán alulinak értékeltem a saját munkámat is a
dokumentumon belül. Sőt.
Mivel eléggé előrehaladott állapotban voltunk (és általában én voltam a szócső, maradjunk abban, hogy ez így rajtam ragadt, mint szamáron a fül), így az én csapatom kezdte az előadásokat november 3-án.
A prezentáció előtt, mielőtt kiálltok a nagyérdemű elé, a kész 25-30 oldalas szöveget el kell küldeni a tanár úrnak, hogy átnézze, és majd a csoport előtt kielemezze a-tól a pontig. Én a saját magam részével nem voltam megelégedve a végére, főleg a szóbeli prezentációval nem.
Elejébe mennék a dolgoknak, mielőtt azon kezdenétek el idegeskedni, hogy "úristen, prezentációt kell tartanom". A prezentáció nem több 20 percnél. Ez az öt fős csapatok esetében emberenként kb. 5 perc. Ha megtanulod azt, amit leírtál a dokumentumba, mint saját rész, és jól kiemeled a lényeget belőle, bőven beleférsz az öt percbe. Csak nem szabad izgulni, mert még azt is elfelejted, amit azelőtt fixre tudtál. Úgyhogy ne hagyjátok az utolsó pillanatra a dolgozatrész megírását, kezdjétek el minél hamarabb. Öt oldalt egész gyorsan meg lehet írni, és onnantól már csak a memorizálás a fontos.
Miközben pedig a részeteken dolgoztok, inkább mentsetek minden egyes sor/bekezdés után, ne járjatok úgy mint én. Amikor csinosítgatni akartam a részem, itt-ott átnézni, a gépem random lefagyott, a dokumentumom úgy, ahogy volt eltűnt, és közel egy hét munkáját 5 és fél óra alatt kellett újraírnom. Ami még szebb az egészben, hogy szóról szóra emlékeztem rá, mi több még a vesszők helyére is. :'D
Harmincan vettük fel az órát, ez azt jelentette, hogy 5 ötfős, és egy hatfős csapat született (vagy legalábbis kellett volna születnie). November 3-ával kezdődően kellett előadni a témáinkat. Utánunk még szó volt a lolita-divatról, Észak-Koreáról, a videojátékokról, és az 1945-ös eseményekről amikben Japán is érintett volt.
Ha választanom kéne, hogy a négy másik előadás közül melyik tetszett a legjobban, nem tudnék egy konkrétat mondani. Mindben volt valami, ami megfogott, és onnantól nem engedett el. ♥
Ahogy azt a bejegyzés elején is írtam, konkrét vizsgáról a filológia esetén nem beszélhetünk. Miután túlestünk az előadásunkon, a csapattársaimmal azt mondtuk magunknak, hogy ha a kettes megvan, már állatira fogunk örülni, ehhez képest valamilyen csoda folytán a tanár úr félév végén mindenkinek ötöst adott.
A szempontok a következők voltak: kellett egy esemény; egy személy; egy dokumentum elemzése; a dolog relevanciája, hogy miért éppen ezt választottuk; és a szakirodalom elemzése. Ezeket szétosztottuk az öt fő között (amiből a mi csapatunk esetében a félév végére csak négy lett), majd szépen mindenki elkezdett dolgozni a saját részén.
Az én csapatom első körben a természeti katasztrófákat akarta vizsgálni Japánban, végül leszűkítettük a 2011-es touhokui földrengésre. Nekem kellett a személyről szóló részt megcsinálni, amit én személy szerint élveztem is.
Első lépésként, miután megalakultak a csapatok, össze kellett írni, hogy milyen könyveket/egyéb forrásokat akarunk használni a munkánk során. Persze a végleges bibliográfia ennél jóval több lett, amire egy későbbi (de még az előadások előtti) órán a tanár úr fel is hívta a figyelmünket, hogy sokszor volt már Ő is úgy, hogy végül nem csak azokat a könyveket használta, amiket kezdetben kinézett magának. A kinézett könyvekkel azonban már el tudott indulni egy irányvonalon. Sőt, az a legjobb, ha a címadással is vártok, míg összeáll az egész dolog - Ő mondta, nem én. Amit viszont mindenképpen tartsatok szem előtt: egy kezdetleges címet, lehet az akármilyen gagyi, mindenképpen adjatok a munkátoknak, mert a bibliográfiás lapot, amire leírjátok (lehetőleg géppel), hogy ki mit csinál, hogy fog felépülni a doga, milyen forrásokat használtok majd remélhetőleg, kérni fogja a tanár úr, és cím nélkül "vissza a feladónak" címszóval nem veszi el a vázlatotokat.
A feladatkiosztásnál egy dologra nagyon figyeljetek oda. Ez pedig nem más, hogy lehetőleg olyan ember válasszatok a szakirodalom elemzésére, és az egész dokumentum összefésülésére, akinek 1000%-ig jó a helyesírása. Nem szeretném nagyon részletezni miért írom ezt, de ez nagyon keserű tapasztalat lett a számomra. Ugyanis Vámos tanár úr kifejezetten értékeli, ha a dolgozat hibátlan helyesírással van. Mivel a miénk nem volt az, sőt, a hivatkozás is hagyott némi kívánni valót maga után, ezért kicsit megkaptuk a magunkét.
Mivel eléggé előrehaladott állapotban voltunk (és általában én voltam a szócső, maradjunk abban, hogy ez így rajtam ragadt, mint szamáron a fül), így az én csapatom kezdte az előadásokat november 3-án.
A prezentáció előtt, mielőtt kiálltok a nagyérdemű elé, a kész 25-30 oldalas szöveget el kell küldeni a tanár úrnak, hogy átnézze, és majd a csoport előtt kielemezze a-tól a pontig. Én a saját magam részével nem voltam megelégedve a végére, főleg a szóbeli prezentációval nem.
Elejébe mennék a dolgoknak, mielőtt azon kezdenétek el idegeskedni, hogy "úristen, prezentációt kell tartanom". A prezentáció nem több 20 percnél. Ez az öt fős csapatok esetében emberenként kb. 5 perc. Ha megtanulod azt, amit leírtál a dokumentumba, mint saját rész, és jól kiemeled a lényeget belőle, bőven beleférsz az öt percbe. Csak nem szabad izgulni, mert még azt is elfelejted, amit azelőtt fixre tudtál. Úgyhogy ne hagyjátok az utolsó pillanatra a dolgozatrész megírását, kezdjétek el minél hamarabb. Öt oldalt egész gyorsan meg lehet írni, és onnantól már csak a memorizálás a fontos.
Miközben pedig a részeteken dolgoztok, inkább mentsetek minden egyes sor/bekezdés után, ne járjatok úgy mint én. Amikor csinosítgatni akartam a részem, itt-ott átnézni, a gépem random lefagyott, a dokumentumom úgy, ahogy volt eltűnt, és közel egy hét munkáját 5 és fél óra alatt kellett újraírnom. Ami még szebb az egészben, hogy szóról szóra emlékeztem rá, mi több még a vesszők helyére is. :'D
Harmincan vettük fel az órát, ez azt jelentette, hogy 5 ötfős, és egy hatfős csapat született (vagy legalábbis kellett volna születnie). November 3-ával kezdődően kellett előadni a témáinkat. Utánunk még szó volt a lolita-divatról, Észak-Koreáról, a videojátékokról, és az 1945-ös eseményekről amikben Japán is érintett volt.
Ha választanom kéne, hogy a négy másik előadás közül melyik tetszett a legjobban, nem tudnék egy konkrétat mondani. Mindben volt valami, ami megfogott, és onnantól nem engedett el. ♥
Ahogy azt a bejegyzés elején is írtam, konkrét vizsgáról a filológia esetén nem beszélhetünk. Miután túlestünk az előadásunkon, a csapattársaimmal azt mondtuk magunknak, hogy ha a kettes megvan, már állatira fogunk örülni, ehhez képest valamilyen csoda folytán a tanár úr félév végén mindenkinek ötöst adott.
No comments:
Post a Comment