Sunday, September 18, 2016

Tárgyleírás - Japán nyelvtan V.

Sziasztok!

Azt hiszem, a Japán nyelvtan bebetonozta magát a keddjeim délelőttjére. :) Szó szerint, ugyanis ahogy visszanéztem a korábbi tárgyleírásaimat, mindig keddi időpontra vettem fel az órát...

Óra: Japán nyelvtan V.
Oktató: Janó István
Kód: BJP 2051
Időpont: Kedd, 10:00-12:00
Helyszín: BTK 3.305

Szóval, szentimentalitást félretéve, ez az óra nagyon fontos. Rögtön ezzel kezdek, hogy legyen szem előtt, a tárgy teljesítése kötelező ahhoz - akár haladós valaki, akár kezdős - hogy az Alapvizsgát fel tudjátok venni. Egyébként, ha ez nincs meg, több más tárggyal egyetemben, nem tudtok alapvizsgázni.

Az óra felépítése nem sokban különbözött az elődeitől, ugyanúgy olvastunk-fordítottunk-megbeszéltük az aktuális nyelvtant. Mivel viszont az Intermediate-et (Integrated Approach to Intermediate Japanese) kivégeztük a Japán nyelvtan IV. során, ezért új könyvet kezdtünk el használni. Ez nem volt más, mint a Donna toki dou tsukau bunkei, hyougen 500 (どんなときどう使う文型・表現 500), ami már a JLPT N2-es szintjére készít elő, készít fel. De találhatók benne N1-es kifejezések, nyelvtanok is.

A könyvről viszont tudni kell, szemben az Intermediate-tel egy betű angol sincs benne, ez már teljesen japánul íródott. Nem kell azért megijedni, a nyelvtanokat Tanár úr ugyanúgy elmagyarázta, mint amikor még angolul is megtalálhatók voltak anno az Intermediate-ben. :)

Thursday, September 8, 2016

Tárgyleírások - Általános fordítástechnika I.

Sziasztok!

Az első specializációs tárgy, amiről írni fogok (és amiből rögtön 3 is van), az általános fordítástechnika. Előre jelzem, csöppnyi elfogultság lehet, hogy érződni fog a bejegyzésben, ezért elnézést kérek! :)

Óra: Általános fordítástechnika I.
Oktató: Somodi Júlia
Kód: BJP 4511
Időpont: Kedd, 8:00-10:00
Helyszín: BTK 3.318

Az "Általános fordítástechnika", ahogy a neve is mutatja, arról szól, hogy az alapvető fordítási fogásokat elsajátítsuk. Mielőtt azonban bárki megijedne, hogy nem tud kellőképpen japánul, mert mondjuk pont a Károlin kezdte tanulni, rengeteget lehet fejlődni az órák alkalmával, ha akarunk. :) Ezt én is tapasztaltam, pedig lassan őskövületnek számítok japántanulás terén. :D

Somodi tanárnőnél már korábban felvettem a kezdő szövegolvasást, ahol írtam arról, hogy ha valaki elhasználja azt a 3 hiányzását, amit még büntetlenül megtehet, akkor Tanárnő nem húz le neki egyetlen rossz(abb)ul sikerült kanji ZH-ját sem. Ez Általános fordítástechnikán úgy módosult, hogy ha valaki kimerítette a hiányzását repült az óráról, és a Neptunban a tárgy mellett ott "villogott" a "Nem teljesített" mondatocska. Így nagyon oda kellett figyelnem, még véletlenül se forduljon elő olyan, hogy előző este éjszakáztam és nem bírok felkelni. De sajnos minden igyekeztem ellenére is volt olyan óra, amiről hiányoztam.

Az órákon megengedett volt szótáralkalmazások, szótároldalak, mint pl a jisho.org, szótárgép (mert miért ne ♥), valamint az azelőtt nem sokkal megjelent, friss, ropogós Japán-Magyar nagyszótár használata is. Utóbbira azért Tanárnő is azt mondta, hogy ha egy mód van rá, csak ZH-k során hurcolásszuk be - már aki megvette.
Amitől viszont Tanárnő szigorúan óva intett minket, az nem volt más, mint a Google Translate. A későbbiekben, Általános fordítástechnika III-on láttunk is egy példát miért kell fenntartásokkal kezelni a Google Translate-et.
Szóval az akkor újdonsült gépemet ujjongva avattam fel rögvest az első fordításórán, bár kicsit még makacskodott akkoriban.

Első órán volt egy szintfelmérő tesztecske, két rövid, ismeretlen szöveggel. Az egyik viszonylag könnyebb nyelvezettel volt megáldva, ez arról szólt, hogy milyen módon próbálják a Fuji környezetét megóvni, a másik, nehezebb nyelvezetű szöveg pedig egyfajta kommunáról, ha jól emlékszem. Az első órán pont nem számítottam arra, hogy szintfelmérőt írunk (öreg hiba, el ne kövessétek!), így ahhoz képest amire tudom, hogy képes vagyok, szörnyen gyengén sikeredett, 74 és 76% között volt valahol, ami miatt el is szontyolodtam, és - szánom-bánom, de ez van, sajnos megesik - elgondolkodtam azon, vajon tényleg nekem való-e a fordítói. A későbbiekben azonban bebizonyosodott, hogy az egész annak volt betudható, hogy nem számítottam a szintfelmérőre.

Hogy is nézett ki maga az óra?
A szintfelmérőt követő héten, mikor visszakaptuk a fordításainkat, rajta a százalékokkal, átbeszéltük, hogy kinek mi okozott nehézséget, ha volt olyan, és a szövegek pontos fordítását is. Bármit kérdezhettünk, hogy azt miért éppen úgy kellett fordítani, illetve hogy az, ahogy mi fordítottuk helyes lehet-e. Mert bizony, volt ilyen később, amikor csak biztos ami biztos alapon rákérdeztem, vajon az a megoldás amit én alkalmaztam elfogadható-e. Sőt, tartok tőle, néha kicsit túl sokat is kérdeztem.

A félév során az órákon mindig egy-egy témára, problémakörre fókuszáltunk, így például arra, hogy hogyan fordítsunk helyesen egy jelzős szerkezetes mondatot, vagy egy hosszabb mondatot, ahol több jelző is előfordulhat, mert nem minden esetben jó a "hátulról fordítom"-módszer. Volt, hogy egy partikulát helyzetünk a középpontba, és azt néztük meg, milyen mondatkörnyezetben hogyan fordítjuk, de beszéltünk például a grammatikai és lexikai átváltásokról is.
Minden órán kaptunk az óra témájához kapcsolódó feladatokat, rendszerint kérdésről kérdésre nehezedő, lefordítandó mondatokat, a feladatok végén pedig ott virított a házi feladatunk.

Mivel "fordítástechnika" ezért a házi feladatunk is fordításból állt, hétről hétre kaptunk egy új szöveget, eleinte rövidebbeket, könnyebb nyelvezettel, majd egyre nehezebbeket. Az első félévben általában újságcikkekkel dolgoztunk. A fordításokhoz Somodi tanárnő mindig készített egy mintafordítást, amit mi is letölthettünk az egyetem Moodle-rendszeréből - ha máshol nem, beiratkozáson biztos hallottatok róla. ;)
Tanárnőnek el is küldhettük az elkészült fordítást a hétre kapott szövegből, de nem volt kötelező, mivel órán is megbeszéltük. De persze sokkal könnyebb volt, ha elküldtük neki, még ha ezzel a szerdánk és ha úgy jött ki a lépés, a csütörtökünk egy része el is ment, ugyanis csütörtökön délután 2-ig volt rá lehetőségünk, hogy megejtsük az e-mailt Tanárnőnek. Így viszont, aki csütörtökig elküldte, nem hétvégén kellett vele foglalkoznia, és mondjuk tudott a kanjikra koncentrálni, vagy éppen kipihenni a hét fáradalmait. :D

A félév során két ZH-t írtunk, egyet félév közepén, a tréninghét előtt, a másikat pedig a szorgalmi időszak vége előtt.
A ZH-k úgy épültek fel, hogy volt kettő 2-3 mondatnyi szöveg az ismerős, korábban már lefordított, órán megbeszélt szövegekből. Ezekhez nem használhattunk semmilyen segédeszközt, és Somodi tanárnő is azt tanácsolta, próbáljunk meg velük úgy negyed óra alatt végezni, mert utána kapjuk a ZH másik részét, az ismeretlen szöveget. Ehhez már használhattunk szótárat, és addig írhattuk, ameddig csak szerettük volna.

Félév végén a két ZH százalékainak átlagából kaptuk a jegyünket. A félévet a kezdeti "nehézségek" ellenére 90% fölötti eredménnyel zártam, szóval a tárgy mellett ott virított az ötös a Leckekönyvemben. :D