Saturday, January 28, 2017

Tárgyleírások - Szövegolvasás I.

Sziasztok!

Sokszor mondjuk (én is sokszor írom, és az egyetemen is sokszor kiemelem, a tanáraink meg pláne megemlítik), mennyire fontosak a kanjik. A Szövegolvasás I. (és három testvérkéje) főképp erre helyezte a hangsúlyt, egy "rettegett" könyvvel a középpontban...

Óra: Szövegolvasás I.
Oktató: Máté Zoltán
Kód: BJP 2311
Időpont: Kedd, 12:00-14:00
Helyszín: BTK 3.318

Tehát, ahogy írtam picit fentebb maga az óra a kanjitanulásra és kanjigyakorlásra fókuszál, amennyire tud, amellett, hogy a könyvben szereplő - az óra anyagában előforduló - nyelvtanokat is átbeszéljük. Az órán a híres-hírhedt Nihon wo Shiru című tankönyvet használjuk, olvassuk és fordítjuk.

Az olvasmányok kanjijaiból hétről hétre kanji ZH-kat írunk, amikből a félév végén megkapjuk a teljesítményünknek megfelelő jegyet. A követelmények hasonlóak voltak a Kezdő szövegolvasáséhoz, így meglepetés nem ért, ugyanúgy 12 kanji ZH-t írtunk, ugyanúgy állt az, hogy ha nem hiányzunk egyszer sem, Tanár úr a 3 legrosszabban sikerültet lehúzza és nem számítja bele a félév végi jegybe. Ezért célszerű nem ellógni az órákat. ;)

Ahogy pár sorral fentebb írtam, a követelményekkel egyszer már találkoztam a Kezdő szövegolvasás óra keretében, ahol ugyanúgy mint itt, nem számított órai részvételnek az, ha valaki berobogott, megírta a kanji tesztet és kirobogott dolga végeztével. Akármennyire is csábítónak tűnhet az, hogy az óra további részén ne vegyen valaki részt, nem éri meg, ha nincs ott. Persze elvétve nem gond, ha mondjuk beteg az ember, de bemegy megírni a tesztet, netán sürgős, halaszthatatlan dolga akadna, de akkor is mindenképp illik előzetesen szólni a tanárnak óra előtt, minimum. 

A Szövegolvasás I.-en a Nihon wo Shiru első fejezetével kezdünk ismerkedni, ami egy tipikus japán család mindennapjait mutatja be, miközben apró, kultúrával kapcsolatos címszavakról is szó esik az oldalak alján, úgy mint a hanko (azaz a pecsét, aminek olyan törvényi ereje van, mint nyugaton az aláírásnak), vagy éppen a rakugo (ami fogalmazhatunk úgy, hogy stand-up, csak ülve adják elő). A - röviden csak - Shiru-t három féléven keresztül vesszük, első félév végére az első fejezetet vesszük nagyjából végig.

A hétről-hétre megtanulandó kanjik száma elég széles skálán mozgott. Mikor közel 100 írásjegyet kellett az agyamba tuszkolni valahogy, egy idő után sem a memóriámnak, sem pedig a kezemnek nem tetszett - na nem mintha ettől függetlenül nem élveztem volna, épp ellenkezőleg. :D
Tény, hogy félév végére meglehetősen elfáradtam a sok kanjiban és a folyamatos írásukban. Az órára hatványozottan igaz - vagy az óra hatására, kinek mi -, hogy a kanjik olyan szinten tudnak az ember életének részévé válni (az enyémnek tuti, haha), bárhol van folyton írja és írja a kanjikat. Akár appokon keresztül, akár manuálisan. Sőt, az is igaz, hogy bár az az elvem, a kanjikat igazán jól csak akkor tudja az ember megtanulni írni is, ha papírra veti őket, olykor-olykor azért jól tudnak jönni az appok is. :D

A shirus kanjikat viszont nem ám csak úgy jókedvünkből tanuljuk, mert ez van a könyvben. A könyv kanjijai alapozzák meg az Alapvizsga egyik feladatát, így nem árt őket tényleg úgy megtanulni, hogy álmunkból felkeltve is tudjuk. ;)

Félévi erőfeszítéseimnek végül aztán meglett az eredménye, ötöst kaptam a tárgyra. ^^