KRE BTK Nyílt Napok

Sziasztok!

A közelmúltban kaptam néhány kérdést, hogy mégis mikor lennének a KRE-s nyílt napok. 

A nyílt napokat általában hamar kiteszik a KRE honlapjára, hogy minél hamarabb tudjunk rá jelentkezni, mert bizony ám, a KRE-n regisztrációhoz van kötve a nyílt nap látogatása. Idén ez még valami csoda folytán nem történt meg, szóval úgy döntöttem, saját szakállra utánanézek a dolognak.

Úgyhogy beírtam a KRE keresőjébe, hogy "nyílt napok", és az első olyan cikkre, amiben láttam a linket (talán pont az volt az, ami a 2013-as nyílt napokról szólt), amin anno jelentkezni kellett, rákattintottam.

A link, amin jelentkezni tudtok a nyílt napok valamelyikére: https://kre.hu/nyiltnap/

Így néz ki az oldal, mikor megnyitjátok:

Aztán, amint kiválasztjátok a BTK-t (vagy bármelyik másik kart, aminek a nyílt napjára szeretnétek menni), a következő oldalt fogjátok látni:

Maga regisztráció nem olyan bonyolult, mint amilyennek tűnik így. Szóval kezdjük az elején:

Három nyílt napot tart a BTK idén: 2014. december 12-én 14:00-kor lesz az első nyílt nap. A második 2015. január 27-én lesz, 11:00-kor, a harmadik pedig 2015. február 6-án, szintén 11:00-kor. 

Mindhárom napon lesznek Mesterképzéses nyíltak is, azok az alap- és osztatlan képzések nyíltjai után kezdődnek. 

A név és a születési év/hó/nap igazából tök egyértelmű, azt nem is ragoznám. Viszont, hogy miért mondtam, hogy lehetőleg olyan e-mail címet adjatok meg, amit rendszeresen néztek? Az itt megadott e-mail címre fog érkezni egy visszaigazoló e-mail, hogy elfogadták a jelentkezéseteket, és köszönik szépen, hogy jelentkeztetek.
Gyakorlatilag ennek az e-mailnek annyi jelentősége van, hogy így biztosan ott lesztek abban a névsorban, amit majd alá kell írnotok, ha megérkeztetek a Károlira a nyílt napon. Egyébként, ha ez az e-mail nincs meg, nem biztos, hogy a névsorban benne lesztek.

A következő legördülő listából tudjátok kiválasztani, hogy konkrétan melyik tájékoztatóra is akartok menni. Ne tévesszen meg senkit sem a Keleti nyelvek és kultúrák BA elnevezés, az bizony bizony a japán szak, csak a törzskönyvezett neve "Keleti nyelvek és kultúrák - japán szakirány", ezért van Keleti nyelvek és kultúrák BA-ként feltüntetve.

Annak idején, mikor én jelentkeztem nyílt napra (jesszus, milyen öregnek érzem magam, haha), harmadszorra fogadta el a rendszer a regisztrációmat, pont azért, mert anno én a mesterképzésnél is megjelöltem a Japanológiát, és emiatt - valamilyen csoda folytán - az első két regisztrációmat nem fogadta el a rendszer, csak mikor úgy döntöttem "próba cseresznye" alapon, hogy csak a BA-nál jelölök, és elküldtem a regisztrációmat. Ezután már pár másodpercen belül láttam is az e-mail fiókomban életem első (leszámítva a JLPT-s üzeneteket) Károlis e-mailjét.
Aztán a nyílt napon szembesültem vele, hogy "Jaa, amúgy a Japanológiás [MA-s] előadásra is bevettek. Nomindegy.".

Az utolsó két rublika, ha az emlékezetem nem csal, mikor én regisztráltam a nyílt napra még nem létezett, de igazából ennek sem olyan hű-de-nagy feladat a kitöltése. Utolsóként kipöttyözendő (és létezik ilyen szó, hahaaa), apró betűs részecske csupán csak amolyan "reklám", értesítőket kaptok a felvételivel kapcsolatban. :)

Maga a nyílt nap általában úgy zajlik, hogy van egy általános tájékoztató, ahol bemutatják Nektek a BTK-t, illetve a dékánasszony is - videó formájában - beszél a karról. A karokról és a szakokról fogtok kapni egy kis füzetecskét, amiben minden szakról van egy picike leírás. (Ugyanezt a kis tájékoztató füzetkét kapjátok meg, ha az Educatio kiállításon a KRE standjához látogattok.)
Az általános tájékoztató után elmondják, hogy a szakos tájékoztatók mégis melyik teremben lesznek. A japán szakos tájékoztatók a 3. emeleten szoktak lenni, mivel az a Japán Tanszék "székhelye" az egyetemen belül.

A szakos tájékoztató során kaptok bővebb infót a szakot illetően: egy pár oldalas dokumentummal fognak megajándékozni amiben leírják, hogy milyen specializációk vannak a szakon, illetve egy olyan lapot is kaptok, amin összefoglalják azokat, amik elhangzottak.
Itt bármilyen - japán szakkal kapcsolatos - kérdést feltehettek. Mikor én voltam nyílt napon az ösztöndíjakról is kérdeztek, illetve az ominózus "2012-ben 94 önköltséges hallgatót vettek fel" problémakör is előkerült. Anno, Varrók Ilona tanárnő, Somodi Júlia tanárnő és Samu Veronika tanárnő voltak bent és válaszoltak a kérdéseinkre.
Készüljetek fel (bár nem tudom, hogy tavaly hogy volt, mert nem voltam a tavalyi nyílt napok egyikén sem, hanem a 2013 januárin vettem részt), hogy elképzelhető, hogy megkérdezik tőletek, hogy ki tud vagy tanul már japánul.

Tájékoztatóhoz képest, arról a januári nyíltról csupa szép emlékem maradt meg. Családias hangulatú volt (bár igaz, voltunk kb. 15-en akkoriban, ha jól emlékszem), már ami a szakos tájékoztatót illeti. Az egyetembe pedig első látásra beleszerelmetesedtem. <3     

Tárgyleírások - Japán kultúra, avagy Országismeret I.

Sziasztok!

Újabb tárgyleírással jelentkezem, ezúttal a kiszemelt áldozat, nem más, mint az országismeret I., ami a kultúra alcímet viseli.

Óra: Japán országismeret I. - Japán kultúra

Kód: BJP 2450

Oktató: Molnár Pál

Időpont: Kedd, 8:00-10:00

Terem: Díszterem

Az országismeret az egyik olyan órám, amit alternatív félévben vettem fel. Ez azt jelenti, hogy bár eredetileg a 3. félévre (tehát a másodév első félévére) lenne előirányozva, én már az elsőben teljesíthetem.

Nos, de miről is szól az országismeret eme alfaja? A kultúráról, természetesen. Bővebben? A fesztiválokról, a császárságról, az oktatásról (siratom ezt a témát, nagyon szerettem volna ezt kapni, de nyihiii, nem T^T), a nagy- és kisvárosokról, a japán bűnözésről és igazságszolgáltatásról (úgy ám, nem minden rózsaszín vattacukorfelhő-mező, ahol az egyszarvúak boldogan ugrándoznak... khm... Bocsánat a viccért.), a japán családról, a külföldiekről Japánban, és a japánokról külföldön, az információs társadalomról, és végül, de nem utolsó sorban a mitológiáról. Utóbbi, hogy a pontos szakkifejezéssel éljek, a japán hiedelemvilág.

Egy korábbi bejegyzésben említettem talán, hogy az országismeret fél féléves tantárgy. Tehát, mivel egy félév 12 tanítási hétből áll, az országismeret csupán 6 hétig van. Hogy ez áldás-e vagy átok, azt mindenkinek a saját ízlésére bízom. Azután kezdődik, hogy a Keleti nyelvek és írások óránk befejeződött, és a másodéveseknek is lemegy a Japán filológia. Az országismeret I. jön a Japán filológia helyére, míg az országismeret II. (a töris "szekció") a Keleti nyelvek és írások helyét veszi át a Kossuth Klubban. 

Bár maga az előadássorozat csak a félév felétől kezdődik meg igazán, a munka már félév elején elkezdődik. Mégpedig interneten, Facebookon keresztül, kérdőívekkel, kutatónaplóval, kommentekkel. Szóval mindennel, ami a szem-szájnak ingere. :D

A félév során - illetve abban a 6 hétben, amíg nincs effektíve országismeret - 6 cikket kell megírnunk háromfős csapatokban, majd készíteni kell egy prezit. A csapatokat Tanár Úr egy kérdőív alapján állította össze, pontosabban az ott megadott válaszaink alapján, úgyhogy lett olyan is, aki azzal került egy csapatba akivel egyébként is szerette volna, meg olyan is, aki random emberkékkel került egy csapatba. Sőt, igazából a témát sem mi választhattuk meg, az is véletlenszerű kiosztásra került. (Habár, ez másképpen lesz majd az Internetes gyakorlaton, ott ugyanúgy cikkeket kell írni, és prezit készíteni, de a témát már mi magunk választhatjuk meg -- köszönet a másodéves senpaiaimnak az infóért. ♥) 

Így történt az, hogy bár akármennyire szerettem volna az oktatásról beszélni és cikkeket írni, a hiedelemvilág jutott nekem és a csapatomnak. Ezt is élveztem (élvezem még most is...), mondhatnám egészen a szívemhez nőtt a téma. A kappa (nem, nem a sportruházatról beszélek, hanem a vérszomjas vízi szörnyről, aki idővel cuki kabalafigurává vált) és a kitsune különösen a kedvenceim lettek. 

A cikkeket, amiket megírtunk egy WordPress-es blogba kellett feltöltenünk. Ez egy védett blog, amihez csak azoknak van hozzáférésük, akik felvették ezt az órát, beléptek Facebookon az országismeretes csoportba, és egy egyszerű (de nagyszerű, hiszen ajándékba kapunk egy saját WordPress-es blogot, amire nagy valószínűséggel soha semmilyen szükségünk nem lesz :D) regisztráció után Tanár Úr megadta nekik a szerzői hozzáférést. 

Nekem, bevallom őszintén, mivel ősöreg Bloggeres vagyok, a WordPress kitanulása az első cikk feltöltésénél némi időt (kb. 1 órát, főleg a képekkel szöszmötöltem sokat) vett igénybe, de meg lehet tanulni, a végére egész jól belerázódtam. :3

A cikkekhez pedig nem árt bőszen kommentelgetni, ugyanis azon kívül, hogy betartottátok-é a határidőket, fent van-é minden cikk (lehetőleg késés nélkül), bizony a blogban való aktivitás is beleszámít a jegyetekbe. Szóval erre, leendő károlisok, és leendő országismeret I.-esek, tessék odafigyelni!

Fentebb említettem, hogy a cikkek után még kell egy prezit is csinálnia a csapatnak, ami nem sima PowerPoint slideshow, hanem a prezi.com oldalon kell létrehozni egy ilyen kis csodát. Azt, hogy ki mikor adja elő a maga kis prezijét, a Tanár Úr már félév elején felvázolja a Facebookos csoportban, így aszerint célszerű ütemezni a munkálatokat a prezentáción. 

A félév második fele gyakorlatilag arról szól, hogy minden egyes csapat bemutatja a prezijét. A többieknek pedig értékelniük kell 12 szempont alapján, egy 5-ös skálán (jelzem, nem csak a csapatokat, egyénenként kell), közben pedig az előadás során felmerülő kérdéseket is fel kell firkantanunk a lap hátuljára, hogy aztán majd a Facebookos csoportban feltegyük és megvitassuk őket. Illetve, mivel egy-egy előadás kb. 15 percet vesz igénybe, az előadás után is van lehetőség feltenni kérdéseket.
Egy órán 3-4 csapat előadását hallgatjuk meg, ennyi fér bele a másfél órába a téma megbeszélésével együtt.

Az óra szeminárium, ebből kifolyólag katalógus kötelező jelleggel van.

A félév végén Tanár Úr, mint már fentebb írtam, az alapján adja a jegyet, hogy a cikkeitek és a prezitek milyen, mennyit kommenteltetek a kutatónaplóba (még mindig utálom ezt a szót, pfejj...), és mennyit kérdeztetek az előadások kapcsán.

Tárgyleírások - Az a bűvös nyelvhelyesség

Sziasztok!

Ezúttal, kicsit megbontva a sorrendet az egyik legeslegkedvencebb (létezik egyáltalán ilyen szó? A Mozilla végül is nem húzza alá...) órámat mutatom be Nektek.

Óra: Japán Nyelvhelyesség I.

Kód: BJP 2211

Oktató: Wakai Seiji

Időpont: Kedd, 14:00-16:00

Terem: BTK 3.318

Nos, hol is kezdhetném? Seiji-sensei már egyetem előtt belopta magát a szívembe, hogy úgy mondjam (JLPT-s "veterán" létem miatt), így szinte nem is volt kérdés, hogy az Ő óráját az első adandó alkalommal felveszem. Nem is kellett sokat várnom, rögtön első félévben megtehettem. *-*

Az óráról, mindenféle túlzás nélkül merem állítani: fenomenális. Hamisítatlan hangulatban telnek az óráink, a Nyelvhelyesség a keddi napjaim fénypontja. Na jó, az egyik fénypontja, de a kettő közül mégis csak ez a nagyobb, számomra. 

Mint azt az óra címe is mutatja, a nyelvhelyességről beszélünk az órákon. Ugyanakkor előjön a "hogyan hangzik szépen" faktor is, szóval már csak ezért is szeretem.

Az első órán Seiji sensei elmondta, hogy mire számíthatunk a félévben, ekkor volt egy ominózus furcsa-fagyik-Japánban témakör is, mintegy bemelegítés.
A félév végén egy nyelvtani teszt lesz a vizsga, szóval a vizsga írásbeli lesz. Azt hiszem, aki figyel az órákon, és rendesen tanul, annak nem kell félnie attól, hogy rossz jegyet kap a vizsgán.

Az óra típusa szeminárium, tehát katalógus van. Seiji senseinél ez annyiban különbözik, hogy aláírás helyett a nevünkkel egy sorba kell egy kis karikát rajzolni, ugyanis Japánban a "maru" jelenti - ez esetben - a "Jelent!", valamint ugyanezen a katalóguslapon látjuk, hogy ki hányszor küldött már Seiji senseinek házit. 

Hogy gyakorlatilag hogyan is néz ki egy nyelvhelyességes óra? Nyelvtanokat beszélünk át, azokhoz kapcsolódóan oldunk meg Seiji sensei által készített feladatlapokat, és igyekszünk néha még a kommunikációkészség fejlesztésére is időt hagyni órákon.

Seiji sensei elve az, hogy leginkább a megosztott intelligencia révén tud az ember tanulni. Hogy mi is ez a megosztott intelligencia? Amikor nem csak összedugjátok a padtársaddal a szép kis buksitokat (nem középiskola ez már kérem), hanem, ha az előtted ülőről mondjuk úgy gondolod, hogy az adott dolgot jobban tudja, mint Te, megkérdezed tőle. Ha pedig egy csoporttársadtól vagy senpaiodtól kérdezel meg valamit, lehet, hogy az Ő magyarázatát jobban megérted, mert a Te nyelveden mondja (és nem, ezt most nem arra értem, hogy japánul vagy thaiul, vagy magyarul. Hanem számodra érthető módon.). És nem utolsó sorban még akár annak is jobban letisztázódhat a dolog, akitől kérdezted. :) Mindettől függetlenül, én i m á d o m, ahogy Seiji sensei magyaráz.
Seiji sensei, mikor a feladatokat csináljuk, számtalanszor fel is hívja a figyelmünket arra, hogy ez nem teszt, nyugodtan megbeszélhetjük közösen a körülöttünk ülőkkel. ^^

Mint azt már említettem, az órák fenomenálisak. Japánt is kicsit jobban megismerhetjük (hány "dou", "to", "fu" és "ken" van Japánban, az a bizonyos milyen furcsa ízű fagyik, üdítők vannak az országban...), és sok-sok érdekes videót is nézünk az órákon. Legutóbb például a ritmikus gimnasztika kicsit félreértett változatáról néztünk 3 videót, amit férfiak is csinálnak Japánban. ^^

Seiji sensei külön kérte, hogy ha írunk neki, vagy személyesen szeretnénk beszélni vele, inkább a japánt használjuk. Megérti a magyart is, sőt, viszonylag sokszor szólal meg órán is magyarul, és ez elég sok komikus helyzetet szül az órákon. Azt szeretem igazán Seiji sensei órájában, hogy egyszerre tud vicces és szigorú is lenni. Illetve ahogy egy senpaiom fogalmazott: Seiji sensei egy élő legenda.

Minden órán kapunk házit is, amit vasárnap estig kell Seiji senseinek eljuttatni e-mailben (és nem csatolt fájlként, mert a csatolt fájllal érkező üzenetek automatikusan a kukában végzik ^^). A házi egy kb. 300 文字-s, azaz egy közel 300 japán karakterből álló kis fogalmazás. Seiji sensei mindig két választási lehetőséget ad: egy könnyebbet és egy nehezebbet. Van egy kis sablonszöveg is, amit minden e-mail elejére oda kell biggyeszteni, hogy tudja kitől kapta a házit.
Hasznos, ha minden házit megcsináltok, mert ez félév végén plusz 10%-ot jelent a vizsgán.

Az órák is túlnyomórészt japánul folynak, eltekintve attól a pár magyar mondatocskától.

Összességében, mint ahogy azt a bejegyzés elején is leszögeztem, az egyik olyan óra amit a legjobban várok, szeretek, és talán ez az óra, amiért a legeslegjobban lelkesedem. Ahogy Sednának, az ELTE - Japán szerzőjének, írtam egyszer Twitteren: "Seiji órájáért vétek nem lelkesedni."

Tárgyleírások - Bevezetés az irodalomtudományba

Sziasztok!

A következő "áldozatom" pedig nem más, mint az irodalomtudomány. Dőljetek hátra, kellemes szórakozást! :3

Óra: Bevezetés az irodalomtudományba

Kód: BAA 0110a

Oktató: Mészáros Márton

Időpont: Hétfő, 9:00-10:00

Terem: Kossuth Klub 3

Merre is kezdjem? Talán azzal kéne, hogy mi fán terem mégis ez a Kossuth Klub. Egy, az egyetemtől gyalog közel 5 percre lévő terem. Gyakorlatilag egy étterem emeletén található, viszonylag nagy előadószerű képződmény.

Az óráról, első körben olyan elképzeléseim voltak, hogy ez majd biztos olyan lesz, mint középsuliban az irodalom meg a nyelvtan (naiv kis gólyácska, ugyebár), de az első óra után megnyugodtam, hogy közel sem az, amire én gondoltam.

Nem hinném, hogy túlzás lenne, ha azt állítanám, hogy első órán úgy voltunk bent a teremben, hogy egy heringkonzerv piskóta volt hozzánk képest. Őszinte leszek, megijedtem az első óra alkalmával, hogy "Jéé, ennyien leszüünk? De hát be se férünk!"
A színpad a teremben általában tele van még most is (akkor is tele volt, első órán), szóval még így közel 2 hónap elteltével is elég sokan járunk be.

Az óra megint csak előadás, szóval látogatásköteles... Lenne. De nem az. Nincs katalógus, hogy Mészáros tanár úr szavaival éljek azért, mert "Közel száz emberrel névsorolvasást tartani, elvenné az egész órát". Ami lássuk be, igaz is, mert egy 45 perces órát bőven elvinne közel 100 ember nevének felolvasása. Ettől eltekintve viszont mindenképpen javaslom, hogy járjatok be, mert lesznek olyan anyagrészek, amiket, ha nem halljátok a Tanár úr magyarázatát, nagyon nehezen fogtok megérteni. A magyarázat pedig kicsit azért mégis csak megkönnyíti a dolgotokat.

Ez volt az az óra, ahol az első héten, tehát az első órán tényleg nem tanultunk, pont az óra - illetve a terem akkori - hering-állapota miatt. A Tanár úr azért, hogy minél hamarabb sorra kerüljön minden csoport, csupán 20 perces tájékoztatókat tartott a félév menetéről. Elmondta, milyen vizsgára számíthatunk, mik lesznek a témák a félév során, és hogy mik a kötelezők.
Az első alkalmas tumultus amúgy részben azért is alakult ki, mert ezt az órát nem csak nekünk, japánosoknak hirdették meg, hanem az összes nyelvszakosnak BTK-szerte, mivel úgy tudom minden  nyelvszakos bölcsésznek el kell végeznie a tárgyat előbb-utóbb. :D Ebben a tekintetben pedig kísértetiesen hasonlít a Filozófiatörténetre. :D

A vizsga egyébként írásbeli vizsga lesz, szintén a félév végén, mint minden más vizsgánk. Kíváncsi leszek, vajon milyen lesz...

Nos, de gyakorlatilag mi is ez az irodalomtudomány? A középiskolai tanulmányaink teljes mértékű megcáfolása, fogalmazzunk úgy. Itt még a jelek (a szóbeli jelek, mint például a kutya) sem konkrétan jelek, hanem olyan dolgok, amikben az a jó, ha minél több ponton kapcsolódnak egy közös, általunk ismert valósághoz. ^^

Kicsit van benne filozófia is, a pozitivizmust is vettük például, bár sokkal inkább irodalomtörténeti szempontból vizsgáltuk, semmint a filozófiai mivoltját.

Az órák kifejezetten jó hangulatban telnek szerintem. Mészáros tanár úr nagyon közvetlen velünk szemben, és ez szerintem sokat vet a latba, hogy az ember élvezi-e az órát vagy sem. Tény, hogy magáz minket, de ettől függetlenül én kiérzek valami közvetlenséget az előadásmódjából.

Számomra az irodalomtudomány tipikusan az az óra, ahol nem veszem észre az idő múlását, és a nagy jegyzetelésekben csak arra leszek figyelmes, hogy "Köszönöm a figyelmüket!". Az óra nagyon hasznos és érdekes is tud lenni, mint látjátok. ^^

Egy jó tanács a jövendőbeli japánosoknak: ez az egyik olyan tárgy (a sok közül...), amire tárgyfelvételkor különösen oda kell figyelni, mert hajlamosak naaagyon gyorsan betelni a helyek.

Köszöntem a figyelmet, nemsokára jövök megint! ^^

Tárgyleírások - Kínai töri

Sziasztok!

Ahogy ígértem, jöjjenek a részletes tárgyleírások. A picit hosszabb kihagyásért pedig elnézést, kicsit besűrűsödtem.

Elsőként a kínai töri órát venném górcső alá, és próbálom minél részletesebben bemutatni Nektek.

Óra: Ókori és keleti történelem - Kína történelme I.

Kód: BAA 0910

Oktató: Vámos Péter

Időpont: Hétfő, 8:00-9:00
Terem: Díszterem

Nem árulok el nagy titkot, azt hiszem, ha azt mondom, hogy Kína ókori történelméről tanulunk. Személy szerint én nagyon élvezem az órákat, és szüntelenül körmölöm Tanár úr szavait minden egyes alkalommal. 

Az óra típusa előadás, nem véletlenül van a Díszteremben, hiszen csak oda fér be közel 100 ember. Ha pedig már előadás, adja magát a következő kérdés: van-e katalógus. Van, tehát az óra látogatásköteles.

A félév során Kína történelmével foglalkozunk, a kezdetektől egészen a Csin- és Han-dinasztia koráig. Az első két-három órán elhelyeztük Kínát térben és időben, ezt követően pedig a kultúrhéroszok kerültek terítékre, és így fogunk majd eljutni a félév végére a Csin- és Han-dinasztiákig.

A térbeli és időbeli elhelyezése mellett, azt hiszem az órában eddig az tetszett a legjobban, hogy Kína olyan elnevezései is letisztultak számomra, amikről eddig csak hallottam, de igazából a miértjére sosem jöttem rá. Sőt, olyan - más népekre használt - nevekkel is találkozhattam, amiket Japánban is használtak, egészen a XX. századig.

A kultúrhérosz témakör pedig ugyancsak az a kategória, amit kifejezetten élveztem hallgatni. Eleve érdekel a mitológia (bár a japán jobban...), így elég sokat igyekeztem jegyzetelni. Érdekes perspektíva, legalábbis számomra, hogy a kínaiak szerint a világ egykor olyan volt, mint a tojás, aminek a fehérje és a sárgája nem vált szét, és gyakorlatilag minden egy emberből jött létre. Szemben a japán mitológiában lévő teóriával.

A Tanár úr stílusa, ahogy előad, nagyon tetszik, néha még kisebb sztorikat is mesél. ^^ Igen, azok a kezem pihenőidői. :D Őszintén szólva féltem attól, hogy neadjisten netalántán esetleg nyitott szemmel fogok aludni, mivel hajnali 8, az hajnali 8, és az olyan éjjeli baglyok, mint én, akkor még nem igazán aktívak. (Csodás középiskolai évek, amikor még tényleg nyitott szemmel aludtam az első órán, haha.) Viszont ez nem történt meg, mondhatni teljesen friss és üde szoktam lenni az órákon. 

A legelső órán azért voltak kavarodások, mint például, hogy olyanok is felvették a tárgyat, akiknek amúgy nem kellett volna, így néhány szaktársam már nem tudta felvenni. Végül a dolog megoldódott, és az óra egészen homogén lett, révén csak japán szakosak vannak ilyenkor a díszteremben.

Az első órára bevallom őszintén úgy ültem be, hogy "Ó, biztosan nem fogunk tanulni még, ez még csak az első hét". Tévednem kellett, méghozzá elég nagyot, de ettől függetlenül kellemeset csalódtam. Tanár úr nagyjából negyedóra alatt elregélte nekünk a félév fontosabb tudnivalóit az órával kapcsolatban, és már bele is vágtunk az anyagba.

Van kötelező olvasmányunk is, ez pedig a Kína ókori történelme című könyv - ha nem csal az emlékezetem.

A félév végén írásbeli vizsgánk lesz, amiben nem csak azt fogja kérni a Tanár úr, amit Ő elmondott órán, hanem azt is, ami a kötelezőben benne volt, szóval nem árt jóóó részletes jegyzetet készíteni a könyvről.

Ennyi voltam mára, nemsokára jövök! ^^
(És ezúttal nem áll szándékomban késlekedni.)

Tréninghét

Sziasztok!

Kisebb kihagyás után ismét jelentkezem, kicsit besűrűsödtek körülöttem a dolgok. (A tárgyleírások sincsenek ám elfelejtve ;) )

A bejegyzést egy nem KRE-s barátnőm kérdése ihlette, hogy mi is konkrétan ez a tréninghét. Úgy gondoltam érdemes lenne egy bejegyzést írni a tréninghétről, hiszen a tréninghéten a japán szak is képviselteti magát - ugyanúgy mint az egyetem bármelyik másik kara.

Ezúton is köszönöm Szonja! <3

Mi is ez?

A tréninghetet (becses nevén Károli Közösségi Napokat) minden félévben megrendezik. A tréninghét tanítási hétnek számít, csupán csak nincsenek megtartva a rendes, általad összeállított órarendi óráid. 

A tréning héten kötelező két Neked tetsző előadást felvenni, és azokra szépen becsücsülni.

Hogyan veheted fel a tárgyakat?
Neptunon keresztül. Gyakorlatilag a tréninghetes tárgyfelvétel a szeptemberi "rendes tárgyfelvétel" kicsiben. Ugyanúgy verseny, és hajtépés jellemzi ilyenkor a diákokat. Na meg az, hogy két másodpercenként nyomkodjuk az F5-öt. :D

Milyen előadásokat vehetsz fel?

Háromféle-fajta előadástípus létezik tréninghéten: lelki, egészségvédelmi, és szakmai. A lelki előadástípus a HTK-hoz tartozik, az egészségvédelmi címszó alá sorolták például a japán gyógyászatról szóló előadást idén, valamint ide sorolták még például a sportprogramokat is. 

A szakmai gondolom magától értetődő, az adott szakkal kapcsolatos előadásról van szó. Szakmain belül pedig lehetett választani például japános, anglisztikás, magyaros, töris és osztatlan tanáris szakmai előadások közül.

Hány tréninghetes kurzust vehetsz fel?

Egyetlen egy hallgató csupán két előadást tud felvenni a tréninghétre.

Kötelező-e egy szakos és egy nemszakos előadás felvétele?
A válasz egyszerű: nem. Nyilván léteznek ilyen urbánus legendák, hogy így kell, de nem így van. Oda mész ahova akarsz. Ha két japános előadás keltette fel az érdeklődésed, és történetesen még japán szakos is vagy, akkor azokat veszed fel. Senki nem fog odamenni hozzád, és azt mondani, hogy "Ejnye-bejnye magyaros előadásra miért nem mentél?" Sőt, azért sem fogják levenni a fejed, ha Te tréninghéten mondjuk sportnapot csinálsz magadnak.

Több előadásra is be lehet ülni?

Simán. Persze ez is tanárfüggő, de ha megmondod nekik, hogy érdekelne az előadásuk, biztosan megengedik. Például Somodi Júlia tanárnő a Részképzési lehetőségek japán egyetemeken című előadása elején kiemelte, hogy az utána következő előadáson is ottmaradhat az, aki akar, annak ellenére, hogy nincs felírva a másik előadás Neptunos hallgatói listára, mert a két előadás összefügg (a másik is részképzésekről szólt, csak azt Samu Veronika tanárnő tartotta - és mennyire bánom, hogy nem maradtam ott. T^T).

Kredit jár a tréninghét teljesítéséért?

Nem. Ellenben kapsz két csinos zöld kis pipát a Neptunon a tréninghetes tárgyaid mellé. Ez azért a sok-sok narancssárga felkiáltó jel után üdítőként hat.

Mi történik ha nem mész el a tréninghetes előadásaidra?

Ha nem mész el a tréninghetes előadásaidra, azt hiányzásként értelmezik. Mivel a tréninghét (mint már fentebb említettem) tanítási hét, ezért ha a két előadásod valamelyikét kihagyod (vagy netalántán mindkettőt) akkor az az összes rendes órarendi óráidon hiányzásnak számít.

Végighallgattam az előadást. Hogyan tovább?

Az előadások végén mindenki kap egy kérdőívet amit ki kell tölteni. Nem nagy kunszt, csupán az előadás címét kérdezik meg, meg hogy mennyire találtad hasznosnak az előadást, miben segített az előadás Neked, vannak-e megjegyzéseid a tréninghéttel/előadással kapcsolatban, valamint mi az a téma (vagy témák) amikről a jövőben szívesen hallanál tréninghéten. Anonim módon megy az egész, szóval nem fogják megtudni, hogy Mátrai Anna éppen a Kojiki legendáiról hallana bővebben mondjuk pont következő tréninghéten.

Ezt a kérdőívet vissza kell juttatni a tanárnak (értelemszerűen), aztán szétszéledhet a csapat a szélrózsa minden irányába. ^^

Hogy én mit vettem fel tréninghéten? 

Varrók Ilona tanárnőnél a Japán írásbeliség és irodalom kialakulása című előadást, illetve Somodi Júlia tanárnő Részképzési lehetőségek japán egyetemeken címre hallgató előadását. Mindkettő érdekes előadás volt, és kicsit úgy érzem szivacs-szindrómám volt ezek alatt az előadások alatt: csak úgy szívtam magamba a tudást, és az új információkat. :))