Friday, September 4, 2015

Vizsgaleírások - Japán nyelvgyakorlat IV.

Sziasztok!

A Nyelvhelyesség vizsgám után másnap rögtön következett is a nyelvgyakorlat vizsga.
Goto sensei előzőleg a Neptunon keresztül minden csoportnak elküldte a beosztást, hogy melyik héten kik következnek. Természetesen - hasonlóan az előző félévhez - a vizsgák az órával megegyező napon voltak, de volt lehetőség arra, hogy ha az az időpont épp nem felelt volna meg valakinek megbeszéljen egy másikat Goto sensei-jel.

A Neptunon elküldött lista alapján én a szerdai óra harmadik csoportjának első indulója voltam, szóval volt elég felkészülési időm, annak ellenére is, hogy előző nap még a Nyelvhelyesség vizsgámon idegeskedtem, hogy vajon hogy sikerült. Azonban első körben azokat vizsgáztatta le Goto sensei, akiknek a saját időpontjuk nem volt megfelelő ilyen-olyan okból kifolyólag, amit 100% meg is értek.
Mikor pedig kijött és meglátott, mondta, hogy mivel én vagyok az első, bármikor amikor úgy érzem, szóljak neki és belevághatunk. Ennek ellenére megvártam a hivatalos kezdést, hiszen nem tudhattam, nincs-e valami halaszthatatlan dolga. ^^'

Szóval, a vizsgán két párbeszédet kellett eljátszani Goto sensei-jel, illetve két témában kellett kb. 3-5 percet beszélnünk.
Az egyik párbeszédben vissza kellett utasítanunk a meghívást egy vacsorára annak az egyetemnek a tanáraival ahova képzeletben nagyon menni akartunk, a másikban pedig egy mindennapi szívességet kellett kérnünk Goto sensei-től.

A vacsorameghívást nemes egyszerűséggel azzal utasítottam vissza, hogy "Édesanyám születésnapját ünnepeljük akkor". És amit nem volt szabad lehagyni az a "Moushiwake arimasen" volt, ami egy nagyon formális bocsánatkérő formula a japánban. ^^

Míg a visszautasítást egyszerűen meg tudtam oldani a kigondolás terén, és simán is ment a vizsgán is, a mindennapi szívességnél viszont szerettem volna valami különlegessel előrukkolni, így azt találtam ki, hogy az egyik barátom szeretne japánul tanulni, és megkért, hogy segítsek neki, én viszont nem tudom melyik lenne a legmegfelelőbb könyv, és szeretném megkérni Goto senseit arra, hogy ebben segítsen, amikor Senseinek is jó. Természetesen ebben készséggel segített, úgyhogy ugorhattunk az önálló témakifejtésre.

Az önálló témakifejtésnél 3 téma közül kettőt választhattunk, ami vagy a stresszkezelés volt, vagy az, hogy mi az a 3 étel, ami a legnépszerűbb a világon, ez az a bizonyos Sekai Sandai Ryouri (世界三台料理), illetve arról is beszélhettünk, hogy melyik utazásunk volt a legemlékezetesebb.

Ezek közül én a stresszkezelést és az utazást választottam. Az utazásnál egy horvátországi utunkat eresztettem cseppet bő lére, míg a stresszkezelésnél elmondtam, hogy mit csinálok ha felgyülemlik a stressz mondjuk pont a túl sok tanulás miatt. Természetes az ilyenkor nálam legalábbis jól bevált barátnőkkel találkozás - zenehallgatás - olvasás - japán tanulás kombó nem maradhatott ki. Ahogy az sem maradhatott el, hogy Goto sensei meglepődve rákérdezett, hogy "Én tényleg így vezetem le a stresszt?". Nos igen, általában így. Ezután még kicsit beszélgettünk arról, hogy picit furcsa módja ez a stresszlevezetésnek, de nem rossz végül is, és látszik is rajtam, hogy még stresszlevezetésként is japánt tanulok, mert órán is mindig nagyon benkyounesshin (べんきょうねっしん、勉強熱心), azaz szorgalmas vagyok. ^^

Gyakorlatilag kemény 10 perc alatt végeztem Goto senseinél, és mikor Hanaval és Lilla senpai-jal összetalálkoztam - mit összetalálkoztam, megvártak - tartottam némi élménybeszámolót a vizsgáról. Aztán végigbeszélgettük a hátralévő időt a következő óráig.

A Nyelvgyakorlatom is ötös lett, aminek nagyon örültem, bár bíztam benne, hogy azért nem teljesítettem olyan rosszul, hogy Goto sensei neadjisten négyesre értékelje a feleletemet.

Vizsgaleírások - Japán nyelvhelyesség II.

Sziasztok!

A tavaszi félévben az első vizsgám a Nyelvhelyesség II-ből volt. Ahogy azt az óra tárgyleírásánál is írtam, ebben a félévben a Nyelvhelyesség II-n az elemzést gyakoroltuk, ebből volt a vizsgán az első feladat. Az előző félévtől eltérően, ahol amint befejeztük a feladatlapot, mehettünk is, Nyelvhelyesség II-n a vizsga fix másfél óráig tartott.

Hogy is nézett ki ez a "gyakorlatban"?
Seiji sensei a Nihon wo Shiruból kiragadott egy-két mondatot, az alapján keresett nekünk egy olyan - létező - felmérés, ami azzal a pár mondattal releváns, amit a Shiruból kivett. A felmérést szétbontotta különböző pontokra, mint például a felmérés tárgya, a felmérésben résztvevő célcsoport (létezik ilyen? Most már igen. ^^), a felmérés időpontja, stb. Emellett grafikonnal vagy egyéb ábrával is megtámogatta az elemzést. Szóval ezek alapján kellett megírnunk egy elemzést, kb. fél-háromnegyed óra alatt.

Azt hiszem a tárgyleírásnál is írtam már róla, hogy az elemzést ugyanúgy kell megírni, mint egy rendes fogalmazást, legyen eleje-közepe-vége.
Az elejét és a végét megírni nem nagy kihívás, hiszen az elején két mondatban megkérdőjeleztem, hogy vajon a Shirus állítás igaz-e, a végén pedig szintén egy-két mondatban levontam a következtetést, egyben le is zártam az elemzést. A tárgyalás részhez is tanultunk egy pici sablont a félév során, amit aztán a vizsgán tudtunk használni.
Seiji sensei a vizsga előtti órán elmondta, hogy a vizsgán kivételesen az elemzés megírásához, a kanjik kikereséséhez használhatunk szótárt. Ez lehetett szótárgép, vagy olyan app, amit telefonra/tabletre le tudtunk tölteni. Alapvizsgán viszont már semmilyen segédeszközt nem használatunk majd, szóval a Nyelvhelyesség II-n (meg az össze többi órán) előforduló kanjikat jól az eszünkbe kell vésni, hogy ott már csak úgy jöjjön a kezünkből. ^^
Őszintén szólva, a vizsga ezen részétől nagyon féltem, mint később kiderült, amúgy alaptalanul, mert csupán egyetlen pontot vesztettem, ami számomra hatalmas megkönnyebbülés volt, mert kaptam egy rettentő pozitív visszaigazolást, hogy perpillanatban hol is tartok. ^^
A vizsga elemzéses részére egyébként 40 pontot lehetett kapni.

A vizsga másik fele pedig azokból a mondatokból állt, amiket Seiji sensei még a félév elején elküldött nekünk letöltési link formájában.
A feladatlapon meg volt adva a mondatok magyar megfelelője, és a japán mondat is, amiből egy nyelvtani elem hiányzott, azt kellett nekünk pótolni. A csavar a dologban az volt, hogy Seiji sensei még össze is keverte a szavak sorrendjét, így azt is helyes sorrendbe kellett tennünk. Természetesen a helyes sorrendért is kaptunk fél pontot, így jött össze a - ha az emlékezetem nem csal - 25 pont.

Ahogy fentebb is írtam, az elemzéstől enyhén tartottam, mert féltem, hogy valamit kihagyok, vagy valami, így azt a 3 gyakorlóelemzést, amit kaptunk Seiji senseitől vagy hatszor átgyakoroltam, hogy tuti menjen a vizsgán, mégis úgy éreztem, hogy nem sikerült a legjobban. Épp ezért volt akkora meglepetés, mikor éjszaka megérkezett az e-mail Seiji senseitől az eredményemmel, ami nem volt más, mint egy 94%-os ötös. Addig az idegességtől nem tudtam aludni aznap, mondván "mi van, ha rosszabb, úristen nem akarok rosszat, juj, nem akarom, muszáj ötösnek lennie" (maximalizmus for the win :D), az e-mail után pedig már az örömtől nem tudtam aludni egy darabig.

Sunday, August 2, 2015

Tárgyleírások - Japán töri

Sziasztok!

Ezzel az egy tárgyleírással még adós vagyok, pedig már a hétfői órákat rég megírtam. Ezért szeretnék elnézést kérni Tőletek.

Óra: Országismeret II - Japán történelem
Oktató: Dr. Farkas Mária Ildikó
Kód: BJP 2460
Időpont: Hétfő, 08:00-10:00
Helyszín: BTK 3.319

Őszintén szólva a törit mindig is szerettem, a japán törit meg különösen, így felüdülés volt a japán töriről előadásokat hallgatni. Bár az még mindig fájó pont számomra, hogy csupán 6 hétbe kell belesűríteni Japán történelmét, így egy csomó érdekesség kimaradt az órából, pedig biztos hasznos lett volna tudni őket. Viszont, aki mindenképpen mélyre akar ásni a japán töriben, javaslom a japán töri specet! :3

Farkas tanárnő még az első órán elmondta, hogy mire számíthatunk a félév során, és hogy milyen lesz a vizsga, illetve milyen könyveket ajánl, hogy utána olvassunk a témának. A könyvek közül Yamaji Masanori, Edwin O. Reischauer és Conrad Totman könyveit emelte ki leginkább, de azt mondta, hogy aki bejárt minden órára annak az órai jegyzet is elég a vizsgához, nem kellenek a könyvek, de nem árt, ha beleolvasgattok majd. :) Sosem tudni, melyik fogalomra találtok pontos meghatározást. ;)

Az órákon Tanárnőnek eléggé gyorsan kellett diktálnia az anyagot, így volt hogy olyan dolog, amit én lényegesnek tartottam kimaradt a jegyzetemből. Ugyanakkor maximálisan megértem Tanárnőt, hogy miért haladt akkora léptekkel az anyagban. Hatszor (na jó, hétszer, a pótórával együtt) másfél órába lehetetlen Japán történelmét részletesen egészen a Joumon-kortól (i.e. 12000-től) napjainkig belesűríteni.

A Japán törinél nincs katalógus, de megéri bemenni órára, mert látszik Tanárnőn, hogy nagyon ért a témához, és nagyon-nagyon érdekes plusz infókat is elejtett az óra közben. Pont az előbb említett két okból (is) rettentő hamar elrepültek az órák, szinte észre sem vettem, hogy máris fél 10 van, és mehetünk a következő órára, vagy éppen elüthetünk két szabad órát valahol a városban. :)

Az órai jegyzeteiteket őrizzétek meg jól, ugyanis záróvizsgán töriből is vizsgázni kell, ne akkor keressétek elő kutyafuttában. ;)

Japán töriből írásbeli vizsga volt/van, de erről majd egy kicsit később. ;)

Saturday, July 25, 2015

Táérgyleírások - Nyelvtudomány

Sziasztok!

Pénteken - micsoda véletlen - egyetlenegy órám volt, reggel, ez pedig nem más volt, mint a Nyelvtudomány.

Óra: Bevezetés a nyelvtudományba
Oktató: M. Pintérné Márkus Katalin
Kód:  BAA 0120
Időpont: Péntek, 09:00-10:00
Helyszín: Kossuth Klub 3

Nos, ez volt az az óra, aminél azt mondtam, hogy - még úgy is hogy Pesten élek - majdnem több idő bejutni, mint amennyi az óra időtartama. Imádom a nyelvtudományt egyébként, de ezt az órát nem vette be a gyomrom valahogy.

Az egész ott kezdődött, hogy eredetileg 08:00-09:00-ig tartott volna, ebből a szempontból hallgatóbarátibb a végső időpont. Viszont így is csupán egy 45 perces óráról volt szó, és sokunknak lehet, hogy dupla annyi időbe telt beérni az egyetemre, mint maga az óra.

A tanárnő amúgy nagyon kedvesnek és normálisnak tűnt órákon, az órák anyagát feltette a KRE online oktatási rendszerére, a Moodle-re. Az egyetlen bajom - és ez volt a legnagyobb azt hiszem mindenkinél - az volt vele, hogy a 45 perc másról sem szólt, minthogy felolvassa a diavetítést, amit aztán feltett Moodle-re, így új információkhoz nyelvtudomány terén, amit a tanárnő mondott volna, nem igazán jutottam/jutottunk.

A vizsgáról elöljáróban annyit, hogy nem tanárnő volt az, aki felügyelt ránk, hanem a férje. A többit majd a vizsgaleírásoknál kifejtem. ;)

Tárgyleírások - Koreai nyelv II.

Sziasztok!

A csütörtöki koreain kívül ebben a félévben volt meghirdetve még egy hétfői időpont is, én azonban a már párszor emlegetett "olyan jó volt úgy" elvet követtem ismét, és az órámat csütörtökre tettem.

Óra: Második keleti vagy ókori nyelv - Koreai II.
Oktató: Kim Seon Koo
Kód: BJP 1021
Időpont: Csütörtök, 18:00-20:00
Helyszín: BTK 3.319

Mielőtt belevágnék a tárgyleírásba, szeretném valamire felhívni a figyelmeteket, amire nagyon figyeljetek oda. Amennyiben már most tudjátok, hogy mesterképzésre (MA-ra) is szeretnétek tovább menni a 3 éves BA képzés után, kerüljétek el messzire a koreait, K-Pop ide, K-Dorama oda, és tessék a kínait választani!! A kínai ugyanis kritériumtárgy az MA-n, így aki nem végzi el BA-n, az csúnyán kitol magával, és MA-n kell elvégeznie. (Mint ahogy én is.) Ez persze nem vonatkozik azokra, akik a kínait tanulták BA-n, nekik beszámítják. Erről még anno a decemberi MA-s tájékoztatón hallottam, azóta eszem is a kefét rendesen. Szóval ne kövessétek el azt a hibát, amit én. 

Na, most hogy ezt letudtuk, térjünk rá a rendes tárgyleírásra.
Hasonlóan az előző félévhez ugyanúgy a Sejong Korean című könyvből tanultunk, de emellett még kaptunk olyan fénymásolt lapokat is, amik angolul voltak (aaah~, a megmentőm). A Sejong Korean könyvnek két kötete van, az elsőt befejeztük a félévben, a másodikból pedig a 3. leckéig jutottunk el. A félévben kaptunk egy másik segítőt is, Ő nem volt más, mint David, a koreai srác, aki egy félévet töltött az egyetemen ösztöndíjasként, és azt leste el Kim tanár úrtól, hogyan kell átadni a koreai nyelvet és kultúrát külföldieknek. Ebből a szempontból kivételezettek voltunk, mert bár ösztöndíjas volt az egyetemen, a másik koreais csapat órájára nem tudott beülni, mert akkor órája volt.

Kim tanár úr a félév során - ellentétben az előzővel - rendszeresen nézte azt, hogy ki csinált óráról órára házit, sőt, fel is olvastatta velünk. Na, ez volt az, amit én a kis mimózaságom miatt nem nagyon akartam megtenni. Persze továbbra is beleszámít a jegybe, hogy hány házit csinálsz meg, szóval magával tol(t) ki az, aki nem csinált meg egyet sem.
Még az első féléves leírásban írtam arról, hogy azon kívül, hogy hány házit csinál meg valaki, az is számít, hogy hányszor hiányzott. Ez annyiban változott előző félévhez képest, hogy Tanár úr, ha valaki beteg volt, vagy nem volt órán orvosi igazolást kért.
Annyi könnyebbséget kaptunk, hogy ha írtunk neki egy e-mailt, hogy épp a halálunkon vagyunk, és bármennyire is szeretnénk, de szánjuk-bánjuk a koreai órára, ha a fene fenét eszik is, nem tudunk bemenni, nem írt be aznapra hiányzónak (a Neptunban, szemben az e-naplóval nincs ilyen funkció, de a tanárok csinálnak maguknak saját jelenléti ívet a csoportokról), és akkor ha következő órán nem csinált valaki házit, azt is elnézte neki.

Tanár úr, amellett, hogy felolvastatta velünk a házi feladatainkat, azt kérte, hogy a leckék szövegeit is mi olvassuk fel, ami sokaknak (köztük nekem is) meglehetősen nyögvenyelősen ment. Sőt, voltak olyan órák, ahol mint "szituációs feladat" a leckék szövegeit párban el kellett játszanunk. Ilyenkor mindig azon szurkoltam, hogy Hana-val vagy Évi channal legyek, de Fortuna sokszor így is keresztbe tett, és mikor páratlan létszámmal voltunk Daviddel kellett eljátszanom a párbeszédeket.

Ami a számonkéréseket illeti, ez némileg változott a félévben az előzőhöz képest. Ugyan két "ZH-t" írtunk, ebből csak az egyik, az utolsó volt igazi ZH, a másik egy tollbamondásos teszt volt, amit végül ki sem kaptunk, és nem számított bele a félévbe. A tollbamondást a tréninghét idejére időzítette Tanár úr, ugyanis két óránk a félévben elmaradt, így pótórát kellett tartani. Én két héttel később írtam meg, mert lebetegedtem. Akiket kérdezgettem, hogy akkor milyen volt, azt mondták, lehetett volna könnyebb is, bár voltak olyan vélemények, amik ennek a szöges ellentétét állították. Akkor, amikor én írtam, David diktálta a mondatokat, és egészen csöppet mérges is voltam, mert szinte normál beszédtempóban kétszer elhadarta a mondatot, és utána ment is a következőre, így a mondatok töredékét tudtuk csak leírni - és azt is hiányosan.

A félév végi ZH pedig nem sokban különbözött az első féléviektől. Talán annyiban, hogy ez hosszabb volt, és nyomokban JLPT-t tartalmazott, azaz karikázós feladatok is voltak benne. Két feladatlapot kaptunk, két oldal vonatkozott az első könyv maradék leckéire, és szintén két oldalnyi feladat volt a második kötetből. A karikázós feladatokon kívül volt olyan, ami a nyelvtani tudásunkat mérte, és a feladatlapok végén két fogalmazást kellett megírnunk - egyet arról, hogy mit csináltunk a hétvégén, egyet pedig arról, hogy mi a hobbink.

A félév végén négyes lettem koreaiból. Örültem, hogy végre vége, és hogy jövőre már csak a fordítói specre kell odafigyelnem, nem fogja a második nyelv "feleslegesen" elvenni a fordítandóktól az időt.

Friday, July 24, 2015

Gólyacsoport 2015

Kedves 2015-ben felvett Károlis Japános Gólyák!

Nem tudom, olvassa-e valaki ezt közületek, de ha igen, itt gyűjtjük össze a gólyákat, jelentkezzetek bátran:
https://www.facebook.com/groups/1459979320991191/


Thursday, July 23, 2015

Felvettek?

Sziasztok!

Drága olvasóim, kik azok, akiket idén felvettek a KRE japán szakára? :) Ezúton is szeretnék gratulálni azoknak, akik szeptembertől az egyetem hallgatói lesznek!

Ha szépen megkérlek Benneteket, megírjátok kommentben, kikkel találkozhatok jövőre? :)

Köszönöm!