Sziasztok!
A Nyelvhelyesség vizsgám után másnap rögtön következett is a nyelvgyakorlat vizsga.
Goto sensei előzőleg a Neptunon keresztül minden csoportnak elküldte a beosztást, hogy melyik héten kik következnek. Természetesen - hasonlóan az előző félévhez - a vizsgák az órával megegyező napon voltak, de volt lehetőség arra, hogy ha az az időpont épp nem felelt volna meg valakinek megbeszéljen egy másikat Goto sensei-jel.
A Neptunon elküldött lista alapján én a szerdai óra harmadik csoportjának első indulója voltam, szóval volt elég felkészülési időm, annak ellenére is, hogy előző nap még a Nyelvhelyesség vizsgámon idegeskedtem, hogy vajon hogy sikerült. Azonban első körben azokat vizsgáztatta le Goto sensei, akiknek a saját időpontjuk nem volt megfelelő ilyen-olyan okból kifolyólag, amit 100% meg is értek.
Mikor pedig kijött és meglátott, mondta, hogy mivel én vagyok az első, bármikor amikor úgy érzem, szóljak neki és belevághatunk. Ennek ellenére megvártam a hivatalos kezdést, hiszen nem tudhattam, nincs-e valami halaszthatatlan dolga. ^^'
Szóval, a vizsgán két párbeszédet kellett eljátszani Goto sensei-jel, illetve két témában kellett kb. 3-5 percet beszélnünk.
Az egyik párbeszédben vissza kellett utasítanunk a meghívást egy vacsorára annak az egyetemnek a tanáraival ahova képzeletben nagyon menni akartunk, a másikban pedig egy mindennapi szívességet kellett kérnünk Goto sensei-től.
Az egyik párbeszédben vissza kellett utasítanunk a meghívást egy vacsorára annak az egyetemnek a tanáraival ahova képzeletben nagyon menni akartunk, a másikban pedig egy mindennapi szívességet kellett kérnünk Goto sensei-től.
A vacsorameghívást nemes egyszerűséggel azzal utasítottam vissza, hogy "Édesanyám születésnapját ünnepeljük akkor". És amit nem volt szabad lehagyni az a "Moushiwake arimasen" volt, ami egy nagyon formális bocsánatkérő formula a japánban. ^^
Míg a visszautasítást egyszerűen meg tudtam oldani a kigondolás terén, és simán is ment a vizsgán is, a mindennapi szívességnél viszont szerettem volna valami különlegessel előrukkolni, így azt találtam ki, hogy az egyik barátom szeretne japánul tanulni, és megkért, hogy segítsek neki, én viszont nem tudom melyik lenne a legmegfelelőbb könyv, és szeretném megkérni Goto senseit arra, hogy ebben segítsen, amikor Senseinek is jó. Természetesen ebben készséggel segített, úgyhogy ugorhattunk az önálló témakifejtésre.
Az önálló témakifejtésnél 3 téma közül kettőt választhattunk, ami vagy a stresszkezelés volt, vagy az, hogy mi az a 3 étel, ami a legnépszerűbb a világon, ez az a bizonyos Sekai Sandai Ryouri (世界三台料理), illetve arról is beszélhettünk, hogy melyik utazásunk volt a legemlékezetesebb.
Ezek közül én a stresszkezelést és az utazást választottam. Az utazásnál egy horvátországi utunkat eresztettem cseppet bő lére, míg a stresszkezelésnél elmondtam, hogy mit csinálok ha felgyülemlik a stressz mondjuk pont a túl sok tanulás miatt. Természetes az ilyenkor nálam legalábbis jól bevált barátnőkkel találkozás - zenehallgatás - olvasás - japán tanulás kombó nem maradhatott ki. Ahogy az sem maradhatott el, hogy Goto sensei meglepődve rákérdezett, hogy "Én tényleg így vezetem le a stresszt?". Nos igen, általában így. Ezután még kicsit beszélgettünk arról, hogy picit furcsa módja ez a stresszlevezetésnek, de nem rossz végül is, és látszik is rajtam, hogy még stresszlevezetésként is japánt tanulok, mert órán is mindig nagyon benkyounesshin （べんきょうねっしん、勉強熱心）, azaz szorgalmas vagyok. ^^
Gyakorlatilag kemény 10 perc alatt végeztem Goto senseinél, és mikor Hanaval és Lilla senpai-jal összetalálkoztam - mit összetalálkoztam, megvártak - tartottam némi élménybeszámolót a vizsgáról. Aztán végigbeszélgettük a hátralévő időt a következő óráig.
A Nyelvgyakorlatom is ötös lett, aminek nagyon örültem, bár bíztam benne, hogy azért nem teljesítettem olyan rosszul, hogy Goto sensei neadjisten négyesre értékelje a feleletemet.
