Tuesday, April 12, 2016

Vizsgaleírás - Japán vallástörténet

Sziasztok!

Elérkeztem az utolsó vizsgaleíráshoz a második félévből (végre), úgyhogy essünk is neki. :)

A Japán vallástörténet vizsga nálunk, mostani másodéveseknél még úgy nézett ki tavaly, hogy volt 10 tétel ami közül egyet kellett kiválasztanunk, és azt az egyet kellett kidolgoznunk. Emellett volt még hat beugró is. Ezek a félév során érintett vallások/filozófiai rendszerek rövid, kb. 2-3 mondatos összefoglalásában merültek ki. A beugróban tehát Soós tanár úr kérdezhette a shinto, a buddhizmus, a konfucianizmus, a taoizmus, a zen és a samanizmus bármelyikét, akár többet is egy-egy vizsgázótól. Tőlem speciel egyből négyet is.

A választott tételem a Kagura volt, ami egy shinto tánc, Hiroshima és Shimane prefektúrákban a mai napig létezik. Úgy éreztem egész jól felépítettem a kis feleletemet, és még bíztam is abban, hogy időm átnézni mielőtt sorra kerülnék. Na hát nem egészen így sikerült.

Mikor felértem a Díszteremhez, már érkezett is az első sokk: ajtó tárva-nyitva, jött az "Úristen, elkéstem!" érzés. Aztán amikor bepillantottam a terembe: egy, azaz EGY emberke volt bent, Tanár úr pedig felém pillantott, majd így szólt: "Hamarabb elkezdtem, hogy hamarabb be tudjuk fejezni, jöjjön, üljön le". Hát jó, mondom, végül is miért ne, legalább hamarabb túlesünk az egészen, aztán mehetek amerre látok. Szóval leültem az egyik székre, elővettem a telefonomat, amin a beugrók voltak kidolgozva (jesszus, 21. század x_x), és próbáltam minél jobban memorizálni őket még egyszer. A tételemmel nem is foglalkoztam nagyon, azt úgyis tudtam, meg abban a hitben éltem, hogy a tételkém úgyis ott lehet mankóként, ha elakadnék, mert amúgy is szóbeli vizsga, hát ott lehet előtted a vázlat, vagy nem?

Szóval az előttem felelő épp venné elő a vázlatát a tételéhez, mikor Tanár úr közbeszól, hogy azt bizony tegye el. Több se kellett nekem, tágra nyílt szemekkel előkaptam a tételemet és szélsebesen olvasni kezdtem, mondván, úgyis egész félévben odafigyeltem, csak összehozok valamit a beugrókon.

Így visszagondolva a beugrók elég gyalázatosan mentek, arról nem beszélve, hogy rögtön az első beugrónál leállított Tanár úr, mondván, az "ainu vallás nem samanisztikus vallás, mindenki ezt mondja, de nem az". (Kérdeztem én, csak úgy magamban, hogy akkor mégis mi a csoda, mikor Évi chan füzetében is az volt, hogy az ainu vallás samanizáló vallás és a totemállata a medve?!) Szóval ezt megtudva, abban a pillanatban minden kiszállt a fejemből - Murphy törvénye, ugye. Még az volt a mázlim, hogy a nevemre emlékeztem. Na jó, ennyire azért nem estem szét, de tény, megrendült a tudásomba vetett hitem (öreg hiba, sose kövessétek el, tanuljatok az én hibámból!), így a többi 3 beugró ment ugyan, de hagyott (nem is annyira némi) kívánnivalót maga után. A tételről nem is beszélve, mikor azt hittem, milyen pöpecül (létezik ez így? o.O) megírtam, és a második(!) mondatomba belekötött Tanár úr, hogy bizony-bizony az nem úgy van ám, hanem... És a hanem után jött volna a harmadik mondatom, ha nem szakít félbe.

Szóval ez az én japán vallástöri négyesem története. A tanulság a számomra? Mindig, de mindig mindent tanulj meg, ne alapozz arra, hogy úgyis ott lehet a jegyzeted!

Monday, February 15, 2016

Vizsgaleírások - Bevezetés a vallástörténetbe

Sziasztok!

Huhh, mindjárt behozom magam, már csak pár száz bejegyzés! :3

Szóval Bevezetés vallástörténetbe, avagy Ókori és keleti vallástörténet, még tovább egyszerűsítve Irán vallástörténete. Ahogy a tárgyleírásban is írtam, esszés-fogalmas-képfelismerős-forrásfelismerős vizsga volt, ami meglepő módon annyira nem is bizonyult nehéznek. Vagy Fortuna úgy döntött mellém szegődik, és csak jó csoportot kaptam ki. :D  

Négy feladat volt, ebből az egyik egy "bónuszpontos-megmentős" játék, ha tudod mi van a képen és jól tudod, nem mellesleg még felfelé is húzza a jegyed, akkor Hawaii van. Ez nem volt kötelező, de aki akarta, az megcsinálta. Két kép volt mindössze, de amúgy szerintem ezek voltak talán a legegyszerűbbek azok közül, amiket a félév során vettünk. És nem mertem megkockáztatni, hogy nehogy már lecsússzak potyapontról, ha tudom mi van a képeken. :)

Az első feladatban öt fogalom volt, röviden-tömören meg kellett őket magyarázni, szokásos. Egyhez talán, ha még jól emlékszem, nem írtam semmit, szóval már itt vesztettem pár pontot, és bár nem szokásom, akkor megnéztem, mit nem tudtam vizsga után. Ennek az lett az eredménye, hogy vertem a fejem a képzeletbeli falba, mert amúgy valami rém egyszerű dolog volt, ha jól rémlik.

A forrásfelismerésnél két szöveget kellett felismerni, hogy micsoda az, mikor és hol keletkezett. Ezért is jó, ha az ember figyel és szorgosan jegyzetel előadáson, mert annak ellenére, hogy vizsga előtt igyekeztem alaposan átnyálazni a forrásokat, ezt a két idézetet pont kötöttem valamihez a jegyzetemben, és a jegyzet ugrott be. :D

Na és akkor az esszé. Emlékeim szerint két esszé volt, az én csoportomnak a vallás világképe volt az egyik, a másikra pedig sajnos már nem emlékszem (elnézést kérek Tőletek, aranyhalmemóriám van ^^"). Ettől függetlenül a világképet viszonylag könnyen szavakba tudtam önteni, és igyekeztem minél "tudományosan" fogalmazni mindkét esszében.

Tuesday, February 2, 2016

Vizsgaleírások - Bevezetés a nyelvtudományba

Sziasztok!

Azt hiszem a nyelvtudomány vizsga volt az, ami még inkább rávilágított arra, amit a tavaszi vizsgaidőszakban is igyekeztem betartani: ne vegyél fel két vizsgát egymás utáni napokra. Akármennyire nem akartam így csinálni, a nyelvtudománynak mégis az az időpontja volt a legszimpatikusabb, ami a japán töri másnapján volt. Szóval így jártam. :'D

Az úgy kezdődött, hogy egyszer volt hol nem volt... Na jó, félretéve a mesedélutánt, vizsgafelvételkor még bíztam abban, hogy ha lesz e között a két vizsga között és az előző között közel 9 napom, mindkettőre simán fel fogok tudni készülni. Tisztességesen, hogy legalább négyes legyen mindkettő (maximalizmus rulez). Na nem így lett. 
Ahhoz képest ahogy elterveztem, kb két és fél napot tudtam rá tanulni, az országismeret vizsga után pedig, ahogy hazaértem jött a kétségbeesett "Jajjanyám, 12 órám van még hátra a vizsgáig, na haladjunk" fázis, amiből persze nem sok minden lett. Ahogy az ilyenkor lenni szokott - nálam legalábbis - az anyag első fele flottul működött otthon, az utolsó 3 ppt anyagát pedig éjjel kettő körül hajítottam - képletesen - a sarokba csalódottan, hogy nem érdekel, csak a kettes legyen meg. Meglett, csak azért mégis csorba esett a büszkeségemen, na. De azért tudtam volna többet is, ha nem bagatellizálom el.

Ha újra csinálhatnám, biztos ezerszer többet tanulnék. Viszont vigasztal a tudat, hogy remélhetőleg - és ahhoz én is kellek - ez volt egyetemi pályafutásom utolsó kettese. :D

Vizsgaleírások - Japán országismeret II. - Japán történelem

Sziasztok!

Első körben szeretnék bocsánatot kérni, amiért ennyi ideig hallgattam magamról, némileg elhavazódtam a tanulással, de azt hiszem, most már épp ideje felélednem és újra nekiállni rendesen írni a blogot, elsősorban pedig bepótolni a lemaradásomat...

Szóval, a japán töri, ahogy azt a tárgyleírásnál is írtam mindössze fél féléves tantárgy, tehát 6 hét alatt kell végignyargalnunk az egész japán történelmen.

Maga a vizsga írásbeli volt, másfél óráig nyugodtan írhattuk, és 4 feladat volt, ha még jól emlékszem. Hasonló egy középsulis töri dolgozathoz, csak annál jóval hosszabb.

Az első feladatban 10 évszámot kérdezett a Tanárnő, és melléjük kellett írni hogy mi történt akkor, mihez vagy kihez kapcsolódik. Szerintem ez több magyarázatot nem igazán igényel. :)

A második feladat az első fordítottja volt, mégpedig úgy, hogy nevek voltak felsorolva, és melléjük kellett írni, hogy ki volt, mit csinált, akár még azt is, hogy mettől meddig élt.

A harmadik feladat a fogalmakra összpontosított, Tanárnő - ha még jól emlékszem - 20 fogalmat adott meg, az ókortól a II. világháború utáni időszakig. Ezután volt még három esszéfeladat is, ami az én csoportomnak a modernizáció útjára lépett Japánról, a Heian-kort követő korról, és a II. világháború utáni Japánról kellett hogy szóljon. Annak ellenére viszont, hogy esszé volt, nem kellett klasszikus esszés megoldáshoz folyamodnunk, már az idő rövidsége miatt sem, elég volt, ha néhány vázlatpontban összefoglaltuk a lényeget.
Persze ettől függetlenül azért igyekeztem valamiféle keretet adni a vázlatpontoknak, és egymást követve leírni az eseményeket. Nem mindenhol sikerült, de azért "vállalhatónak" ítéltem őket, ahogy átolvastam beadás előtt. :D

Vizsgaleírások - Japán nyelvtan IV.

Sziasztok!

A Japán nyelvtan IV. a tavaszi félévben is a vizsgaidőszakom egyik legkönnyebb vizsgája volt, tekintve, hogy újfent JLPT-hez hasonló karikázgatós volt a vizsga, összesen 10 kérdéssel.

A tavaszi félév vizsgája az Intermediate Japanese hátramaradt leckéiből volt, de ahogy írtam a tárgyleírásnál, volt olyan, ami ki kellett hogy maradjon, mert az egyik csoporttal végigvette Janó tanár úr, a másikkal viszont ilyen-olyan okból nem tudta.

A vizsga felépítése gyakorlatilag ugyanolyan volt, mint a harmadik félévinek, ugyanúgy max. 10 perc alatt csináltam meg, Janó tanár úr kb. 2 perc alatt újfent kijavította, és mehettem is az újdonsült ötösömmel arra amerre láttam. :D

Wednesday, October 7, 2015

Vizsgaleírások - Kelet népei I.

Sziasztok!

A Kelet népei I. vizsga igazából nem sokban különbözött például a művtöris vizsgától, ugyanis szintén tesztes vizsga volt, csupán kevesebb kérdéssel.

A félévben 10 országot/térséget vettünk, így azzal kapcsolatban voltak a kérdések. Minden országhoz/térséghez 3-4 kérdés kapcsolódott, és ezzel lett meg kb. 24 kérdésünk. 
Volt olyan, amiben konkrét évszámot kérdezett Tanár úr, volt olyan, ahol fogalomra vagy személyre kérdezett rá, egyszóval bármire számíthattunk, még olyanra is, hogy egy dinasztia nevét kanjival kérdezze vissza Tanár úr a vizsgán.

A korábbi időpontokban lévő vizsgákkal volt itt-ott átfedés, de voltak jócskán olyan kérdések, amik csak egy-egy vizsgán fordultak elő, és a következőkön már nyomokban sem köszöntek vissza. :) Akkor ott a vizsgán úgy éreztem minden ment, mindent tudtam, simán meglett a négyes, juhúúú, pont ezért is estem csöppet pofára, mikor megérkezett a Neptun üzenet a jegyemmel.

Mai napig nem értem, hogy hoztam össze ebből a tárgyból egy hármast, pedig tényleg érdekesnek tartottam, és szerintem - ha még jól emlékszem - nem is hagytam ki egyetlen előadást sem, csak ha nagyon  muszáj volt. 

Tuesday, October 6, 2015

Vizsgaleírások - Művtöri II.

Sziasztok!

A művtöri vizsgám a vizsgaidőszakom második vizsgája volt a tavaszi félévben. Az előző félévvel ellentétben, nem volt az egész vizsga projektoros, és még azt sem kaptuk meg, hogy "a harmadik alkalom lényegében egy UV", Tanárnő csak annyit kért azoktól, akik utolsó alkalomra tették a vizsgájukat, hogy lehetőleg ne bukjanak meg.

Szóval, maga a vizsga egy laza késéssel kezdődött, mert a technika megint megtréfált minket, Tanárnő laptopja nem volt csatlakoztatható a kivetítőhöz, így a csapaton belül kellett gyorsan egy, a projektorral együttműködni hajlandó laptopot keríteni. Amint ez meglett - és fanoltam egy cseppet a laptop háttérképére, mert Fogatlaaaaan *-* - belekezdtünk a vizsgába is.

A és B csoportokra voltunk osztva, és tesztes kérdéssor volt. Mindössze egyetlen "kifejtős" kérdés volt, és az is szorgalmi, bónuszpontért. Gyakorlatilag nem volt más feladatunk, mint írni pár mondatot egy olyan műalkotásról, ami megfogott bennünket a félév során és miért éppen az lett a kedvencünk a félévben.

A fent említett szorgalmin kívül két része volt a vizsgának: az egyik részéhez kellett a laptop, ez volt a képfelismerős része, a másikhoz viszont már nem kellett laptopot használni, a kérdések a lapon voltak. Egyszerű karikázgatós négyválasztós teszt volt, igazából ha kicsit tanult az ember rá, meg figyelt az órákon, egy négyesre simán összehozta. Na és persze azért Itou Nobuo könyvének ismerete sem volt hátrány.

Tanárnő gyakorlatilag minden aspektusára kitért a félév során a japán művészettörténetnek, így elég változatosak voltak a kérdések. Voltak olyanok, amik a japán kertekre vonatkoztak, de olyanok is, amik a viselettörténetre kérdeztek rá, sőt, a korszakokat sem ártott tudni, hogy melyik mettől meddig tartott pontosan.

A szorgalmi feladat, annak ellenére, hogy nem lett volna kötelező megcsinálni, hatalmas feladat elé állított. Rengeteg műalkotás tetszett a félév során, kezdve a Kano iskola festményeivel, Hokusai-on és Hiroshigén illetve az Arita kerámián át, egészen Miyamoto Musashi festményeiig, éppen ezért nehéz volt csak egyet kiválasztani. Mivel Tanárnő kedvencei közül sok-sok nekem is megtetszett, a dolgom még nehezebbé vált, hiszen azokról aztán végképp nem tudtam volna újat írni Tanárnőnek a vizsgán. Így viszont maradtam Miyamoto Musashi Gébics a száraz ágon című festményénél mert olyan kis cuki volt.

A vizsgát négyesre sikerült megírnom, amivel már csak azért is elégedett voltam, mert nem éreztem magam a helyzet magaslatán aznap.