Tárgyleírások - Japán kultúra, avagy Országismeret I.

Sziasztok!

Újabb tárgyleírással jelentkezem, ezúttal a kiszemelt áldozat, nem más, mint az országismeret I., ami a kultúra alcímet viseli.

Óra: Japán országismeret I. - Japán kultúra

Kód: BJP 2450

Oktató: Molnár Pál

Időpont: Kedd, 8:00-10:00

Terem: Díszterem

Az országismeret az egyik olyan órám, amit alternatív félévben vettem fel. Ez azt jelenti, hogy bár eredetileg a 3. félévre (tehát a másodév első félévére) lenne előirányozva, én már az elsőben teljesíthetem.

Nos, de miről is szól az országismeret eme alfaja? A kultúráról, természetesen. Bővebben? A fesztiválokról, a császárságról, az oktatásról (siratom ezt a témát, nagyon szerettem volna ezt kapni, de nyihiii, nem T^T), a nagy- és kisvárosokról, a japán bűnözésről és igazságszolgáltatásról (úgy ám, nem minden rózsaszín vattacukorfelhő-mező, ahol az egyszarvúak boldogan ugrándoznak... khm... Bocsánat a viccért.), a japán családról, a külföldiekről Japánban, és a japánokról külföldön, az információs társadalomról, és végül, de nem utolsó sorban a mitológiáról. Utóbbi, hogy a pontos szakkifejezéssel éljek, a japán hiedelemvilág.

Egy korábbi bejegyzésben említettem talán, hogy az országismeret fél féléves tantárgy. Tehát, mivel egy félév 12 tanítási hétből áll, az országismeret csupán 6 hétig van. Hogy ez áldás-e vagy átok, azt mindenkinek a saját ízlésére bízom. Azután kezdődik, hogy a Keleti nyelvek és írások óránk befejeződött, és a másodéveseknek is lemegy a Japán filológia. Az országismeret I. jön a Japán filológia helyére, míg az országismeret II. (a töris "szekció") a Keleti nyelvek és írások helyét veszi át a Kossuth Klubban. 

Bár maga az előadássorozat csak a félév felétől kezdődik meg igazán, a munka már félév elején elkezdődik. Mégpedig interneten, Facebookon keresztül, kérdőívekkel, kutatónaplóval, kommentekkel. Szóval mindennel, ami a szem-szájnak ingere. :D

A félév során - illetve abban a 6 hétben, amíg nincs effektíve országismeret - 6 cikket kell megírnunk háromfős csapatokban, majd készíteni kell egy prezit. A csapatokat Tanár Úr egy kérdőív alapján állította össze, pontosabban az ott megadott válaszaink alapján, úgyhogy lett olyan is, aki azzal került egy csapatba akivel egyébként is szerette volna, meg olyan is, aki random emberkékkel került egy csapatba. Sőt, igazából a témát sem mi választhattuk meg, az is véletlenszerű kiosztásra került. (Habár, ez másképpen lesz majd az Internetes gyakorlaton, ott ugyanúgy cikkeket kell írni, és prezit készíteni, de a témát már mi magunk választhatjuk meg -- köszönet a másodéves senpaiaimnak az infóért. ♥) 

Így történt az, hogy bár akármennyire szerettem volna az oktatásról beszélni és cikkeket írni, a hiedelemvilág jutott nekem és a csapatomnak. Ezt is élveztem (élvezem még most is...), mondhatnám egészen a szívemhez nőtt a téma. A kappa (nem, nem a sportruházatról beszélek, hanem a vérszomjas vízi szörnyről, aki idővel cuki kabalafigurává vált) és a kitsune különösen a kedvenceim lettek. 

A cikkeket, amiket megírtunk egy WordPress-es blogba kellett feltöltenünk. Ez egy védett blog, amihez csak azoknak van hozzáférésük, akik felvették ezt az órát, beléptek Facebookon az országismeretes csoportba, és egy egyszerű (de nagyszerű, hiszen ajándékba kapunk egy saját WordPress-es blogot, amire nagy valószínűséggel soha semmilyen szükségünk nem lesz :D) regisztráció után Tanár Úr megadta nekik a szerzői hozzáférést. 

Nekem, bevallom őszintén, mivel ősöreg Bloggeres vagyok, a WordPress kitanulása az első cikk feltöltésénél némi időt (kb. 1 órát, főleg a képekkel szöszmötöltem sokat) vett igénybe, de meg lehet tanulni, a végére egész jól belerázódtam. :3

A cikkekhez pedig nem árt bőszen kommentelgetni, ugyanis azon kívül, hogy betartottátok-é a határidőket, fent van-é minden cikk (lehetőleg késés nélkül), bizony a blogban való aktivitás is beleszámít a jegyetekbe. Szóval erre, leendő károlisok, és leendő országismeret I.-esek, tessék odafigyelni!

Fentebb említettem, hogy a cikkek után még kell egy prezit is csinálnia a csapatnak, ami nem sima PowerPoint slideshow, hanem a prezi.com oldalon kell létrehozni egy ilyen kis csodát. Azt, hogy ki mikor adja elő a maga kis prezijét, a Tanár Úr már félév elején felvázolja a Facebookos csoportban, így aszerint célszerű ütemezni a munkálatokat a prezentáción. 

A félév második fele gyakorlatilag arról szól, hogy minden egyes csapat bemutatja a prezijét. A többieknek pedig értékelniük kell 12 szempont alapján, egy 5-ös skálán (jelzem, nem csak a csapatokat, egyénenként kell), közben pedig az előadás során felmerülő kérdéseket is fel kell firkantanunk a lap hátuljára, hogy aztán majd a Facebookos csoportban feltegyük és megvitassuk őket. Illetve, mivel egy-egy előadás kb. 15 percet vesz igénybe, az előadás után is van lehetőség feltenni kérdéseket.
Egy órán 3-4 csapat előadását hallgatjuk meg, ennyi fér bele a másfél órába a téma megbeszélésével együtt.

Az óra szeminárium, ebből kifolyólag katalógus kötelező jelleggel van.

A félév végén Tanár Úr, mint már fentebb írtam, az alapján adja a jegyet, hogy a cikkeitek és a prezitek milyen, mennyit kommenteltetek a kutatónaplóba (még mindig utálom ezt a szót, pfejj...), és mennyit kérdeztetek az előadások kapcsán.